Pécsi Tanárképző Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1962-1963
1963. február 16., tanácsülés - Napirend: - Felkérés a Pécs által meghirdetett pályamunkák elbírálására.
o Hozzászólások: BrAlemea MszM tanszékvezető: Az általános rendüség megoszlásában, ha az átlagokat az ilyenkor szokásos Gansz-féle görbéhez hasonlítjuk, akkor két feltűnő dolgot tapasztalunk* Az egyik az, hogy a legnagyobb kiugrás a jó /4/ rendüs'gnél mutatkozik« Est általában egészséges tünetnek tarthatjuk* Elgondolkodtató azonban, hogy elégséges rendű tanuló jóformán nem akad* /0,1 %/ Ez két okból származhat« Egyrészt talán számításaink félrevezetők. Az elégtelen rendű tanulók tanulmányi átlaga ugyanis matematikailag nem azonos az 1-es átlaggal« Másrészt felmerülhet az a gyanú, hogy az elégségesnek nines meg a maga funkciója az osztályzatok között« Sokan vagy közepest, vagy elégtelent adnak, de az elégségest nem alkalmazzák« Ez viszont az 5-jegyű osztályozást eleve megbénítja és az egészséges, kellően differenoiált minősítést is korlátozza« Érdemes erre a jövőben figyelni* A másik észrevételem az egyes tantárgyaknál található sok bukás magyarázatára vonatkozik« A sok elégtelen eredménnyel kapcsolatban semmiképpen sem szeretném liberalizmusra biztatni az illető oktatókat« A feltűnően sok elégtelen esetén azonban feltétlenül gondos elemzés alá venni a körülményeket és felderíteni az okokat« Semmiképpen sem lenne helyes mindenért egyszerűen a középiskolát okolni» Természetesen a középiskolai oktatás hiányaira fel kell hívni az illetékesek figyelmét* A főiskolai oktatást azonban a középiskola folytatásaként kell felfogni és ott kell folytatni, ahol a középiskola abbahagyta» Ezenkívül saját munkánkat is önkritikusan meg kell vizsgálni» Megadtuk-e a hallgatóknak minden segítséget? Nem szabtunk-e indokolatlanul magas követelménye szintet számukra? Csak gondos elemzés után szabad ilyen esetben Ítéletet mondani» A cél egyébként enníl az oknyomozásnál a segítés, a sok elégtelen megszűntetése« A köv télményszinteket pedig a különböző tanszékeken jó lenne összehangolni, hogy se a liberalizmus, se a maxima- lizmus egyoldalúságaiba ns essünk bele« arArosmáros Iván tanszékvezető: Egy olyan probléma, amelyre a beszámoló közvetlenül nem mutat rá« Világszerte tapasztalható, itt nálunk is tudomásul vett jelenség a pedagóguspálya elnőiesedése* Annak ellenére, hogy ezt a jelenséget mint tényt elfogadjuk, egyrészt az iskolák szívesen fogadnának minél több férfitanárt és a főiskolák is arra törekednek, hogy a férfi hallgatók létszáma lehetőleg minél magasabb legyen* Jelenleg férfi hallgatóink létszáma 33 % körül mozog* Már az elmúlt időszakban, az elmúlt tanévben is feltűnt azonban, hogy igen nagy aránytalanság mutatkozik a férfi és a női hallgatók tanulmányi eredmény# kösött* Ngy évvel ezelőtt az I*éves matematika-kémia szakos férfi hallgatók egy kivételével az első félévben valamennyien megbuktak* A jelenlegi I*éveseknél ha nem is ennyire szélsőséges a bukások száma, de 50 % felett van épp úgy, mint a 11»éves férfi hallgatóknál» A férfi hallgatókon belül pedig egyes szakcsoportok hallgatóinak a bukási aránya igen magas, szllső értékként említhetném az I*éves testnevelés szakosokét /kémiával kapcsolt szakon/ ahol 7 férfi hallgató közül 6 bukott meg* Ebből tanulságként azt kívánom kiemelni, hogy a felvételi bizottságok munkájánál figyelni kell a túlzott fiusitási törekvés eme rossz következményeire, mert nem gazdaságos olyan férfi hallgatókat fölvenni,
