Pécsi Tanárképző Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1962-1963

1962. december 15., tanácsülés - Napirend: - Az utolsó tanácsülés óta érkezett közérdekű rendeletek ismertetése. - Közérdekű bejelentések.

vagy kívülállók azonban mindig egyoldalúan csak a követelményt hangsúlyozzák, a ezt az ngyetensskTTksti egyetemekkel egyenértékűen, egybevontan teszik meg«

A követelmény- feltételek problémájának a megvilágításához a főiskola és az egyetem közötti különbség lényegének a számbavétele szükséges*

£ különbség egyik alapja annak az ismeretkörnek a szélességében található, amit az illető iskolatípus oktatója megfelelő szonvonalon elsajátítani és oktatni kötelest Az általános iskolai tanár általában három, a középiskolai tanár kettő, a főiskolai tanár egy szaktárgy területén képzett és ok- tat, az egyetemen a szaktárgy egy meghatározott ágát művelik és oktatják, a kutató-intézetekben a tudományág egy speciális szakterületével foglalkoznak# Ebből következik az egyetem és a főiskola közötti szervezetbeli iife- renoiai A főiskolán egy tanszék egy egész szaktudományt képvisel« A tanszék néjiány oktatója a szaktudomány minden ágát átfogja oktatja* Egy egyetemi tanszék viszont a szaktudománynak dsak egy meghatározott ágát oktatja, sőt gyakran azon belül a tudományág egy elhatárolt szűk területét* A főiskolai tanszékeken kevesebb oktató van, mint ahány tudományágat az egyetemeken külön tanszék, vagy intézet képvisel*

Minden tudományos munka előfeltétele a spedálizódás* Ho- yan oldható ez meg a főiskolákon, ha egy-egy oktató rendszeresen több, gyakran 4-5 elméleti tárgyat is oktat. Törekszünk rá és el kellene érnünk, hogy legalább a szak- tudomány minden ágát egy-egy oktató képviselhesse, tehát egy főiskolai tanszéken legalább annyi oktató legyen, ahány egyetemi tanszéke van egy karon belül az illető tudománynak. Valljuk, hogy színvonalas oktató munka tudományos munka nélkül nem való3itható meg, Azonban önnek a feltételeit meg kell teremteni* A főiskolai tanszékek személyi ellátottságának, tehát az oktatói és a tudományos munka tartalmi szempontjaihoz kell igazodnia. Ennek megvalósítása az oktatási reform feladata. Ezért javasoljuk*

1, Egy főiskolai oktató ]e gfeljebb 2 elméleti tárgyat oktathat csak*

2« Az egyes főiskolai tanszékek oktatói litszámának a megállapításánál a kiindulási alap a szaktudománynak, a tanszék által iktatott külön ágai, vagy jól elhatárolt területei legyenek«

Amennyiben az elméleti tárgyhoz szeminárium, vagy gyakorlat /laboratóriumi foglalkozás/ csatlakozik, a tanszéknek a az emináriumi vagy gyakorlati csoportok szájával a»ányosan további oktatókra legyen igénye*

Ilyen feltételek mellett tényleg lehet szó a főiskolán is speciélázó- dásról, bár ezek a feltételek korántsem hozhatók egyszántre az egyetemi tanszékeken fennálló feltételekkel, hiszen egy egyetemi tanszéknek a főiskola vetületében igy is csak egy ember felel meg*

A főiskolán az ilyen jellegű munkának egyéb feltételei is igen kedvezőtlenek, Az oktatómunka feltételei a főiskolán nem azonosak a kutatómunka tárgyi feltételeivel* A főiskolán csak az oktatómunka tárgyi, anyagi feltételeinek a biztosítása történik meg a főiskola szervezetével összefüggően*

Ezt a gyakorlati jellegű problémát, amit minden kartárs igen jól ismer most nem kívánom részletezni, épp úgy, mint a főiskolai, elf qglaltsdjg , időkédés problémáját 3Gm, hiszen egyöntetű a tanszékeknek az a megállapitáaa, hogy a tudományos munka számára az időt oaak lopni lehet, elsősorban az alvásra szánt éjszakából, a a tudományos táron elért eredmények a főiskolai oktatóknak gyakran igen sokba kerülnek, sokszor az egészség rovására mennek*

Lényeges szempont a főiskolán folyó munka jellegének a megállapítása,

Ha elvileg aláhúzzuk azt, hogy a tudományos munkának az intézmény célját kell szol álnia, tehát a főiskolán folyó oktató- neveld munka eredményességét kell