Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1960-1961

1960. december 10., tanácsülés - Jelen vannak: a Főiskolai Tanács tagjai, a meghívott vendégek. - Napirend: - I. Az igaz hazafiaságra való nevelés. - II. Gazdasági beszámoló. - III. Bejelentések. - A vizsgaidőszak munkatervével kapcsolatos észrevételek bekérése. - A Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia átiratának ismertetése, melyben kérik, hogy a Főiskola konzultációs központi feladatokat vállaljon. - A tanszékek figyelmének felhívása a biztonsági intézkedésekre. - Dr. Kelemen László háromhónapos szovjetunióbeli tanulmányútjának bejelentése. - Az 1961-es Évkönyv kéziratainak bekérése.

Xo vagy vele szembeni magatartás mindenki számára: kormány , párt és egyén* számáré egyaránt ez e demarkációs vonal, melj ez imp ári* lizmurt és ez inferisliets ellenes tábort elválassza» ízért Igaz, hogy * e pro* letér Internacionalizmus eszméihez és a szociálist^ tóbor egységéhez vélő hűség és ragaszkodás nálunk nem szűk pártérdek, aksea* nem elvont elvi kérdés, hsneo a magyar nép és a msgyar népközturoesúg létérdeke ia" /Az lfeZMF l§57.évl országos pertórtekezl étének jegyzőkbnyve,1957»274»o»/

ügy gondolom, az eddigiekből kitűnik, hogy tanszékünkön erre törekszünk, hogy hallgató invitál megismertessük s nacionalizmus fontos fogalmát felsorakoztassuk szókét a tényanyagokat, ísmellyel bizonyltjuk b nacionalizmus nemzetgyilkos embertelen jelleget, s végül történeti levezetéssel bebizonyítjuk, hogy azocialiste hazafiaág magoeebbrendü, mint sz azt megelőzők* Ha haz&liság lényege az ismeret lenne, minden bizonynyel megelégedhetnénk a kellő ismeretanyag átadáséval» Jm őe & hazofi- ság és a vele kapcsolatosan felkerülő problémák tökkel inkább az érzelmek ét a meggyőződés körébe esnek, mint az értelmi megismerésbe. Következésképpen nem elégedhetünk meg eem e felmerülő ellenséges nézetek egyszerű értelmi leleplezésével, sem a mi hazaszeretetünk ©agasabb- rentíüségének értelmi bizony ításával» Erre szükség van, de ez nem elég» í-szre kell vennünk, hogy nevelésre alkalmas enyegünk nagy nevelőkehető- ségei és e tényleges nevelési eredmények között eltérés van. Ha ez nem Így lenne, akkor haladó hagyomány'a ink ismeretének természetes következményeként ifjúságunk ugóeze sokkal jobben lelkesednék a jelen társadalmi felelteinek megoldásáért e meglenne győződve a munkásosztály erejének legyőzhetetlenségéről, e szocializmus végső győzelméről e abenné feszülő energiákat teljesen ennek szolgálatába állítani. Nevelőmunkónkban tehát feltétlen hibáknak kell lenni.

Figyelmünket ezért fokozottabban a nevelés mégpedig éppen a meggyőződés nevelésnek kérédaei felé kell fordítani, « meggyőződés és az iuaeret között különbség van. Az ismeret és a tudás nem más, mint b történeti valóság visszatükröződébe sz e béri tudatba. A politika és erkölcsi meggyőződés ezzel szemben nemcsak t tubushoz kapcsolódik , hanem ez érzelmekhez ée akarathoz l • ». megy^őződések összekapcsolódnak az e -berek világnézetével ót nevelési szempontból külö* nősen fontos annak látása, hogy kialakulásuk az öseyes neveléei tényezők egységes vagy nem egységes ratetóaának következménye, tz a körülmény mindenekelőtt óz egyer nevelő és a nevelői kollektive problémáját veti föl, .,t felveti ugyanakkor a nem iskolai nevelő tényezőt - otthoni környezet, társadalmi környezet ráhatása - kérdését is. NeKünk természetesen elsősorban a magunk problémájával kell foglalkozni és azt kell vizsgálnunk, hogy mik annak a lehetőségei, hogy fvőiskolánk nevelőinek az erkölcsi politikai nevelés kérdéseiben elfoglalt álláspont* ja, módszerei ée eredményei egész nevelőstect illetünk egészének álláspontjává és módszerivé legyenek»