Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1960-1961
1960. december 10., tanácsülés - Jelen vannak: a Főiskolai Tanács tagjai, a meghívott vendégek. - Napirend: - I. Az igaz hazafiaságra való nevelés. - II. Gazdasági beszámoló. - III. Bejelentések. - A vizsgaidőszak munkatervével kapcsolatos észrevételek bekérése. - A Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia átiratának ismertetése, melyben kérik, hogy a Főiskola konzultációs központi feladatokat vállaljon. - A tanszékek figyelmének felhívása a biztonsági intézkedésekre. - Dr. Kelemen László háromhónapos szovjetunióbeli tanulmányútjának bejelentése. - Az 1961-es Évkönyv kéziratainak bekérése.
- 9 '• «zovjetunió Kommunlets iértjs kezdettől fogv «lepelvének tekintette é; s szociálist® forrsdslosabun vslőr* váltott© s marxi te- nlt éti nem lehet ;zsbed &z t nép* ntlar ©«sokat elnkön;, nem tit etelheti és nea szeretheti tejét népét, ski nem tiszteli én nem szereti e többi népet, neo ezoclelisti- és nem interne élőnéllett», ski um tiszteli éu nem szereti népét. h -zovjet DfKteloa ezért kezdettől fogve újfajta hotelom. Amely a hssefiaég és b nemzetköziség elveit ezért tudja megyeid®itani, aert társadéi mi rend; serében negyei te zott az embernek, emberhez való viszonyé megízüát e* ember kizsákmányolása. zárt más s szórjat népek viszonya is más népekbe», A Szovjet hatalom társadéi®! rendszeréből fsksd ti hét, hogy hs tülutát mm Méz naozetek és népek leigázás are, elnyomására, vagy akár háttérbe szorítására fordítja és hogy bel-, vela- mint külpolitikáját s népek izebßdseg®, egyen jogú® iga, függetlensége tiszteletbentartáswek elve vezérli. A asgysr-azovjet közös nyilatkozatban 1958 .áprilisában ezt a» elvet Így rögsitik: "A felek tárgyalásaikon egjonfetüen Icasögestók, hogy minden szociálist® ország nemzeti függőtienségének ét szuverénitörának legfőbb biztosítéka a szociálist« államok egységes táborba velő szoros töaőrités®, a kölcsönös testvéri -segítség, a teljes egyenjogúság, e területi sérthetetlenség, as állami függetlenség, ée ezuverónltúa, az egy®«© bel ügyeibe való be ne« avatkozás elveinek tiszteletben tartása alapján** Aki ezt « történelmi valóságat tagadj«, vagy akár elhomályosítani igyekszik, bármely elmen történik iö az, ez imperializaut aslsuars hajtja a vizet, ki nos. teas' félreérthetetlen különbséget a ■ zovjetuaiónák és as egész ax&aixx szocialista tábornak esek a cclgosók érdekeit szem előtt t«rtő bel és külpolitikája között egyrészről, és az isperisllzmui nép ellenes és agresszív bel és külpolitikája között r.asréearőlk-, aki í'élreörtiietet- lenül ne® a* imperialista iu*gyh»tálBu&k '’hegeffionizanisáról", gazdasági ki zeákmány olás érdi, erőazskpol it iká járói becséi, honé® egy kalap alá vonja es imperialist« nagy hatalmaiét és a szociálist» hatalmat e ósov- jetunióti aki a asocial 1st« zovjetunió és a ezocielisU tábor Önzet- len, mérhetetlen áldoz«tokét hozó segítségét lebecsüli, az imperialista segélyeket pedig úgy tünteti fel, mintha azok ne® a szabadság 4« függetlenség ellen írén, ulnáriak - mint ahogy ezt JKü>%. progr i®j© teszi - ez ©z inperi/IIzbuí ®&l®ár& hajtja e vizet. Aki tagadj« azt. hogy a nemzeti függetlent-égnek és szuverenitásnak á is b Szovjet un lé és a szocialista országok egysége a legfőbb biztosíték« s* letér c ssrxizaut-leninizmis utj rdl ér mgtűgudte & proletár intemaeionéiizmot t. le azt is tisztáznunk kell, aki a - szocialista Inter; «c ionul izmus fog. Inán kizárólag © teljes egyenjogúságot ér függetlenséget érti, és ne® v Hja, félreérthetetlenül, hogy o ;zoc is lists országok közötti kapcsolatoknak legfontoeebb elve és a szociálist« lnterri£>cioö©lizmu.í érvényesít* «ének legfontosabb tényezője « kölcsönös segítés, az sogtagsd- je a szociálist© intemac ionéiizou. fiierxi-lenini értelmezését és a nae ionéi izmus vágányára cavezlk át. szociálist© er;z«gok kölcsönös vinson.. át s teljes egyen jegye ég e területi strtUstetlenoég, as állami függetlenség és szuverén!toe tiesteletbeatortásöB túl elsősorban e szociálist« or.'zugok kölc öote, testvéri segítsége jellemző. M kapcsolatok minden me#aytlvánulárenak fő t5 vénye, a szociálist« internsc ionul izsu» lenini elve, & asocial izmus közös utjr, tti egyes' asocial lets országok térned«!mlágagdasági rendszerének és óll«®hstőimének közös oaztál^ tfartuls®. * % Ízért valljuk, hogy a szovjetunióhoz velő viszony « czocítlis- mus, a hazsfiaág és © nemz©tkösleég iránti hőség próbaköve, ás a nemzeti függetlenség és szuverénitáa fő znlcgs is. ■ »»zovjetuhié iránti,
