Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1960-1961
1960. december 10., tanácsülés - Jelen vannak: a Főiskolai Tanács tagjai, a meghívott vendégek. - Napirend: - I. Az igaz hazafiaságra való nevelés. - II. Gazdasági beszámoló. - III. Bejelentések. - A vizsgaidőszak munkatervével kapcsolatos észrevételek bekérése. - A Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia átiratának ismertetése, melyben kérik, hogy a Főiskola konzultációs központi feladatokat vállaljon. - A tanszékek figyelmének felhívása a biztonsági intézkedésekre. - Dr. Kelemen László háromhónapos szovjetunióbeli tanulmányútjának bejelentése. - Az 1961-es Évkönyv kéziratainak bekérése.
7 atxcrfcft ke n;> il van idetartozik © " Trusen-terv* ismertetése it - mely szerint nemcsak Németországot tépte volna szét három reezrt, hanem véget vetett volna hazánk függetlent égének is, az elképzelni- szerűit ugyanié három különálló államot létesítettek volna Lezak-NéaetorBzug, délen Frankfurtig; a nyugatnémet állom Issenlg, és lói-íiérretorszag mint dunaé monarchia amely bekehelesete vo'int Bajorországot és Magyar- országot is fővárosa Bécs lett volna, tartományi székhelyei München és Budapest. Nyilvánvaló, hogy ez teljesen meg akarta semmiéi tervi a független Megyerországot agrár-országé süllyesztette volne és az Egyesült Államok e támadáséval szemben meg a trianoni határokat la meg ke5lett védelmezni» le itt foglalkozunk a hellgetók körében mér ne® egyszer felkerült kérdtseel let elérhettük volna-e kedvezőbb békét* az e kérdésre választ adó konkrét tényanyagokét az anyaggal képcső atban adjuk a hallgatóinknak ahogyan ez sz adott időszak különböző pontjain te- ®etikánkbon ez anyaggal kapcsolatban jelentkezik. így válaszolunk azon felvetődő kérdésre is, hogy nem kérhettünk volna-e területi változtatást e felszabadulás utón. Arra műtétünk r , hogy a magyar lakta területik Kegyaróraz gnoz való csatolásának akárcsak a felvetése is milyen következni nyekkel járná Bomuniában, Csehszlovákiában és hazánkban egyar-nt • Nyilvánvaló, hogy egy csaposra ellenünk fordítaná a baráti népeket és e testvéri országokban ie kiélezné s helyzetet. Komoly nyugtalansági tényezők lépőének fel a szocializmust épitő országokban is. J£z nemcsak ezeknek ez oruz&goknsk ártana, hanem nekőnk is, mert legjobb barátainkat ée támogatóinkat tuvollta- ná el tőlünk, vagyis mérhetetlen károkét okoznánk a tszocielizmus Ügyének és & világreskció kívánságainak malmára hajtanunk a vizet. Nem véletlen, hogy ez 56*évi ellenforradalom idején a na c ionul is te irredenta területi kérdéseket ez imperiulletek és a belső ellenforradalom vetették fel* Gondoljunk arra milyen volt o viszony kagysrerszog és szomszédul között a felszabadulás előtt és hogyan rendeztük dolgainkét a szocializmus építése során. A szomszédos ezocielistc állomok a msr- xizmutt-leninizmus szellemében rendezik a nemzeti kérdést* "A határok problémája csak alárendelt kérdés. Élhet egy nagyér dolgozó Magyarországom rabságban, és élhet a Hornon népköztársaságban szabadon* üs Msgyerortzéíon 1956-ben felülkerekedik az ellenforradalom a magyar emberek rabokká vélnek ée a Komán népköztársaságban a magyar emberek szabadok maradtak volna továbbra is... Érdekel bennünket, akik © Magyar Népköztársaságban élünk űzőknek e magyar származásúaknak e sorsa, akik a határokon túl élnek? Terréezetesen érdekel ez bennünket, de nemcsak az ő soreuk érdekel, hanem e Csehszlovák és komán dolgozók» sorsa is. Ml ezt mondjuki legyen erős & Magyar Népküztárserág és legyen erőa a Komán Népköztársaság is, Mindnyáunk célja egy, az, hogy eljussunk a szabadság országába, a szocialista társadalomba.- Mi szembeszálltunk e "minden magyar testvér* hazug jelszavával. A gyilkoe nem lehet testévre áldozatának, ezt bebizonyította az ellenforradalom is* Mi azt akarjuk, hogy minden becsületes magyar dolgozó szabadon éljen, de szabadság népliatalom nélkül nincs ér nincs nemzeti kulture sem*" Se nyilván Itt mutatunk ró arra a hallgatóink körében ugyancsak élő k röésre, hog, nyers anyaghiányunknak és oz ebből fakadó nehézségeknek nem az irredentizmus az ellenszere, hanem az együttműködés* Minél rzo- roaabb az együttműködés és a barátság, annál kisebbek anyagi gondjaink* A szocialista gazdasági együttműködés rendszerének fejlődésével csökkenek, majd megszűnnek £ gazdasági nehézségek, ás annál kevésbé játszik szerepet a határkérdés is, mely végül is a kommunizmus megvalósítás® után nem lesz több probléma* Lenin azt tanítja hogy ’’ sz államhatárok kérdése máeodrangu, ha ugyan nem tizedrangu kérdés, az elsőrangú kérdés, s fontos kérdés © proletárdiktatúra lényegvevágó érdekei.* 1c ezzel kapcsolatba tesszük fel azt a kérdést isi gazdagabb lenne-e a magyar nép, jobbun élhetne-e a magyar nép ha megvolnának a "üzent Istvánt hetárok*
