Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1960-1961
1960. december 10., tanácsülés - Jelen vannak: a Főiskolai Tanács tagjai, a meghívott vendégek. - Napirend: - I. Az igaz hazafiaságra való nevelés. - II. Gazdasági beszámoló. - III. Bejelentések. - A vizsgaidőszak munkatervével kapcsolatos észrevételek bekérése. - A Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia átiratának ismertetése, melyben kérik, hogy a Főiskola konzultációs központi feladatokat vállaljon. - A tanszékek figyelmének felhívása a biztonsági intézkedésekre. - Dr. Kelemen László háromhónapos szovjetunióbeli tanulmányútjának bejelentése. - Az 1961-es Évkönyv kéziratainak bekérése.
tikíi" c. könyvében pontos jellemzését adj» a magyar uralkodó körök e nemzetiségi politikájának, amelyet a kiéhezést követő évtizedek alatt folytattok; "Be bemerjük, hogy ez alkotmányos élet kezdetén a megújult elkotuónyos élet gyeraekőrömeit élvező államféri iük,•• /az 1868-se aLIV. törvénycikkben messzebbmentek mint sz egységes magyar nemzeti állam jövőjére való tekintettel menniök helyes volt. /Tehát túl engedékeny volt/. Le beötmerjük azt is, hogy a kormányok kivétel nélkül belátták, hogy az egységes magyar nemzeti állam ér* dekeíkre való tekintettel a törvény alkalmazásában mérsékletet kell tonus it «ni /eleve nem kell a törvényt betartani/ e hogy a később alkotott törvények ha nem is minden, de sok tekintetben az elkövetett hibákat és tapasztalat hiányokat kiküszöbölni .igyekeztek." £s tovább: "De nemcsak hallgatón, hfínem határozotten kifejezett szavakkal, törvényileg vagy törvényes felhatalmazás következtében miniszteri rendelettel is helyeztettek hatályon kívül ü nemzetiségi egyenjogúság tárgyában alkotott törvénynek egyes intézkedései*- Az időközien /19oo—ig/ alkotott törvények irányzata; lehetővé tenné hogy s nemzeti nyelv használata a közéletben, szemben azon törvény intézkedéseivel, egységesebben kötelezővé tétessék. Gondoskodás történt mindenekfelett arról, hogy az állam hivatalos nyelvét necsalt mindenki megtanulhass«» de kötelezőleg meg is tanulja... Ha az országban - mig fizt s törvény értelmében mindönkinek kötelessége, - mindenki fog tudni magyarul nem lesz szükséges méltányossági tekintetből sem a szóban- forgó törvény használatára vonatkozó, a nemzetiségieknek biztosított kedvezményekről beszélni." Bánffy nyíltan megmond jo, hogy "a ma gyér politikának a nemzetiségekkel szemben a legerélyesebbnek kell lennie. Cesk kétféle embert szabad ismerni; magyar, vagy magyarra teendőt." Bá iffy nyíltan, ny írtabban mint sokam akik ezt a politikát előtte és utána megvalósították - "aovinisztikus exkluziv megy nemzeti politikának" nevezi, szembeállítva ezt a politikát " a kozmopolita és csak a nemzetiségeknek kedvező, méltányosságot és lojalitást hirdető törekvésekkel. .. Szem előtt kell tartani és érvényesíteni a legsoainiaztabb magyar nemzeti érádét." Alapjában ez volt a magyar nemzetiségi politika vonala a kiegyezést követő években, ha nem minden kormány tudta is olyan kíméletlenül és következetesen végrehajtani mint a Bánffy-kormany• kft ilyen és ehhez hasonló • számtalan adatokkal operáló előadások a hallgatóság értelmi meggyőzését szolgálják. Nyilvánvaló, hogy tematikánkban ebben a vonatkozásban is nagy figyelmet szentelünk a Tanácsköztársaságnak. Legfontosabb feladatunknak tartjuk, hogy első helyre állítsuk o aaegyar munkásosztály éa a magyar munkásmozgaloj* forredalmi tradícióit. A munkásosztály történelmi fellépése óta a nemzeti felemelkedés irányát, a nemzeti fejlődést akadályozó nagy problémk megoldásának útját ennek az osztálynak forredalmi harca jelentette. B forradalmi harc egyenes folytatása a megelőző korszakok haladó nemzeti hagyományainak. A nemzeti hagyományok ápolásának ez e gyakorlata, amely hallgatólagosan kizár je haladd nemzeti hagyományaink közöl a munkásosztály harcát és a haladd nemzeti h«gyomanyokát,lényegébe a polgári forradalmak korának nemzeti mozgalmára korlátozza, mégha®ieitjs a történelmet. A magyar munkásosztály forradalmi tradíciói a legértékesebb haladó nemzeti hagyományaink, melyek a legkövetkezetesebben képviselik s társadalmi haladást s nemzeti felemelkedést. /< haladó nemzeti hagyományok ápolásának célja és értelme »1 nemesünén történelmi igazságszolgáltatás, hanem elsősorban a társadalmi haladásért vívott Jelenkor harc előzményeinek feltárása, annak bemutatása, hogy szocializmust építő munkánk ennek a harcnak s folytatása és beteljesedése, amelyet s magyar nép legjottjai a rault- ban vívtak.
