Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1960-1961

1961. március 18., tanácsülés - Napirend: - 1. A felsőoktatási reform területünkre vonatkozó időszerű kérdései.

- a általános lakóiéi t- nárképzés hossatt ideig három szaktárgy tánitásérs. készíti elő h, ligeteit. A három. zakóé képzőt« Beguaervegése b szükségletek kö vctkesméive volt, A három sz*k aaonos értékű képzését tehát biztosit nunk kell, elvetve « fáázak és meílóksz k kombinációt.

. bből fontos tétel következik, nevezetesen z, hogy ez egyes »titkok droszí m-i cask . * egyenlőség, a p£r«itua alapján állapitiu tök xs«eg, w<4i nor«?; erre kevéf bá látszik elfogadhatónak. így tehát u biológia eroe de sokrétű felprcoll.zotteógö arra int bennüno t, hogy egyes anyagrészek Öeszevon^ndók, illetve a nem szükségesek elhagyrnOók a reform norm, s se éret;zárnak is csökkenteni,ék ennél t- ez ^nnl*

. pedagógiái féli kola! tanszékei nem azért ny ujteiiík a szuk- turgy egy ik vsgy másik xéezegygégéből kevesebbet, v«g% must mint e régi t nórképse k- rpk adtok hál Iga tóiknak, mert nagyobb terjedelmű anyagot de megessbb szinten nem volnának képesek előadni megfeleldan jságüsebb óraszámban, he nem .zárt hagyjak el o szoktudOBany egészének nagyobb rend szertan lieg is egységes anysgivzzeit, mert általános iökcl 1 tanárképzésben felt'Olgozasukra nincs feltétlenül szükség*

As alapvető stádiumok n leglényegesebb tudnivalókat xeil, hogy tartóim - szék és mutaeeák a.eg e legfontosabb Öeeze függéseket, e ed Jenek kitekintést & fejlődés főirányaira, továbbá az <lkelmesse területeire.

Világosán kell látnunk, hog/ a pedagógiai főiskolán t*nit ndó iZiktárgy egyike nea öncélú. tanárképzés teljes tunaaysgén&k egy része az iskolái tenitúsre közvetlenül készít elő, a másik része pedig » t Róri oki tó ée nevelűituü árt közvetett módon készíti fel a hallgatókat, oly módon, hogy e tanult elvek, tételek és törvényszerűségek egyrészt « ss Jót israerettrruk*t gyarapítják, »..»részt e aeját tudatuké és meggyŐsődéeüket, készségüket is formálják úgy , hogy s tanult elveket a gyakorié then elkel© zni tudják majd, amikor egy adott pedegó- gii i, vsg- pszichológiai helyzetbe kerülnek, z iskolái oktatómunkára közvetlenül előkészítő tantárgyak közé tortóznak a különböző szaktárgyak /irodalom, történelem, kérni*, ©fcte©« tiki , rujz, »tb./, mig © másik csoportba a pedagógiai tárgyak, a marxizmus-leninizaus, az orosz nyelv, « fakultativ idegen nyelvek, valamint e kötelező testnevelés ie.

Mindezek hangsúlyozása ezért szükséges, hogy azé® elől ne tévesztjük az elvet: ez ált lánou iskolai tanárképzés neacoupén szktorgyi képzérbői, sőt talán »rőtéigeocbben Így is megfogalmazhatnék; nem elsősorban csak szaktárgyi képié, bői áll, h ne® innál többet foglal Bégében*

z egyes tananyagok kiválasztásénál figyelembe kell venni a tanári hivató® gyakorlásánál fölaerülő különleges igán, eket ie. Pl. a marat izmus-lenini zmu r tételeit Jó lenne konkretizálni, voixtkoztatnl a t nér kixeiPHfw Jövendő ciurüidjóív ie. be ugyanez áll az egyes szaktárgyak ten nyagára is. z egyes szaktárgyi ismereteket fel kell használni e die ektikba gondolkotuö fejlesatésére, * materiálist* vilugntset kit* lakitáuára. * tíiolektikua muterisiista vilagavzet megalapozása tehát nem egy vagy két részlettárgy oktatásának funkciója, h* nem minden részlet- tárggyá, de a »aga sajátos eszközeivel. Minden az«ktárgynak megvannak ebbel a szempontból o mr.ga sajátos feladatai e komplex feladat teljesítésé ben*

i tananyag kiválaaztásunál egyik figyelemreméltó főszempont legyen í maxim 1 izmus megazüntetáee, amely az alsó-, e közép- és « fel- cőoktí?tái.bon egyaránt megnyilvánul, ha s maxival izmus minél több rész- ir méret birtoklásában és fel idézi« tőségében, tehát az emlékezeti teljesítményekben, az enciklopédikus befogadóképesség jj minél szélesebb kiterjesztésé ben látj/ s színvonalát megvalósulni. Ugyanekkor a sa xi- malizmus nem h gy sem időt, g«l teret a nevelésre, t. személyiség fejlesztésére, s azoknak v. z értékes tulajdonságoknak >z aloeJótitizére, amiket & szocialista tárjadalom is megkíván.