Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1960-1961
1961. február 18., tanácsülés - Napirend: - 1. Az I. félévi munka értékelése. - 2. Bejelentések. - 1. Javaslat Felsőoktatási Érdemérem adományozására Füzes Endréné Váróczi Judit felterjesztésére. - 2. Javaslat tanulmányi eredményeik és magatartásuk alapján négy hallgató eltanácsolására. - 3. Felszólítás a félévi tematikák, irodalmak és vizsgakötelezettségek hallgatókkal való megismertetésére. - 4. Felhívás az új, politikai világnézeti nevelés szempontjából értékes speciál- és fakultatív kollégiumok támogatására. - 1. A tanulmányi kirándulások, terepgyakorlatok és üzemi gyakorlatok II. félévi rendjének ismertetése. - 2. A fizika, magyar és rajz szakon javasolt II. félévi kísérletek folytatása MM-engedélyezésének bejelentése. - 3. Bejelentés a Testnevelés Tanszék munkájának felülvizsgálatáról. - 4. Felszólítás a főiskolán kívüli elfoglaltságok bejelentésére. - 5. A kiküldetés kérése új rendjének bejelentése. - 6. Felszólítás a külföldi kapcsolatok bejelentésére. - 7. Az állandó bizottságok vezetőinek jövő heti beszámolójának bejelentése. - 8. A szegedi pedagógiai főiskola elmúlt látogatásának bejelentése.
-> Mi indokolja ezt a javaslatot? Az, hogy a legrövidebb időn belül a középiskolai érettségizettek a nevelééi terv követelményei alapján rendszeres nevelésbe*! részesítve iratkoznak be a főiskolákra, itt tehát semmi sem indokolja, hogy a rendszeres és tervszerű nevelés megszűnjön, vagy megszakadjon, legfeljebb csak arról lehet szó, hogy a növelésnek magasabb szinten, főiskolai módszerek alkalmazásával tovább kell folynia, még hozzá a főiskolám ifjúság életkori szintjének megfe- leleően, A fejlődés ezt kívánja, ellenérvként hozhatná fel valaki, hogy a magyar nevelési tervjavaslat főiskolai szintű kidolgozása az általános és középiskolai módszer mechanikus átvételét jelentené, ^zzei azonban nem érthetünk egyet, ez elégtelen érvelés, Ugyanis a tervszerűségnek és a rendszerességnek elhanyagolása azzal a következménnyeljárhat, hogy a nevelés szétfolyik ? a sok gazda^között, és a kivánt nevelési követelmények ellenőrizheti és lemérhető módon nem valósulnak meg felsőoktatási szinten, Bzt azzal tudnék bizonyítani, hogy ha a főiskolai hallgatók körében jelenleg az általános és középiskolai nevelési szinteket felmérnénk, bizonyára súlyos hiányosságokat fedezhetnénk fel akáir az erkölcsi, akár az esztétikai, vagy testi stb, nevelés területéin, dppen a fenti meggondolásból eredően a pedagógiai tanszék a pedagógiai főiskolák és a többi tanárképző intézmények sajátos, hivatásra nevelő feladatának tartja a magyar nevelési terv-javaslat kiterjesztését ezekre a hallgatókra, akik az ifjúság jövendő nevelői lesznek," Kérem a főiskola tanácsát, hogy a pedagógiai tanszék fenti reformjavaslatával foglalkozni szíveskedjék, és hozzon helyeslő határozatot mellette. Ugyanakkor kérem a tanszékek Vezetőit, a Reform Bizottság nevében, hogy a jövő félévben reformfeladatok Megoldásában tevékenyen közreműködni sziveskedjenek. Ilyen a vizsgarendszer;a levelező oktatás megjavítása, a szakmai gyakorlatok /lafaelési és üzemi gyakorlatok/ rendjének felülvizsgálata, reformkísérletek bevezetésére, javasléttel stb. Selymes -ereno: Az igazgatói félévi jelentés világos és áttekinthető \ képet ad a főiskola félévi munkájáról, A vizsgaeredmények számszerű tükrében kitűnik, hogy hallgatóink többsége a félév folyamán komolyan dolgozik, hisz sincsen olyan szakcsoportunk, amelynek eredménye ne lenne a közepes eredmény felett, «era lehetünk azonban megelégedve azzal, hogy a bukások és halasztott vizsgák száma elég magas és ezen belül a munkás származású hallgatók magas százalékot képviselnek, ■^nnek objektiv oka is van* a középiskolákból kevés kitűnő, jeles eredményű tanuló jelentkezik a Pedagógiai főiskolára, /Szt a múlt heti beiskolázási munkára is igazolta/ £zen túlmenően azonban szubjektív okai is vannakI 1, a középiskolából a főiskolába átlépés természetes nehézségeij 2,"Még mindig nem tudtuk meggyőzni a hallgatókat arról, hogy a tanév első napjától tanuljanak, á referátum megmutatta továbbá, hogy a Főiskolában kialakult egy egységes értékelési rendszer. Meg kellene vizsgálni, nem lenne-e jobb, ha a vizsgaidőszakban ne minden tárgy külön napot kapna, hanem a vizsgák sűrítésével a hallgatók^/ egy-egy napon két-hárora vizsgát tennének le, A tapasztalat azt mutatja, hogy a vizsganap a további készülés szempontjából elveszett idő. A vizsga napjan a vizsga letétele után a hallgatók általában kipihenik a vizsga izgalmait, a többi hallgatóknak izgulnak, stb. Kilenc vizsga esetén az kilenc nap kiesést jelent, “őst a kísérletezések
