Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1959-1960

1959. október 31., kibővített tanácsülés - Napirend előtt: - Napirend: - I. A vallásos világnézet elleni harc problémái a humán tárgyak területén. - A Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékünnepélyének időpontja. - A biológia-testnevelés II. évfolyam üzemi gyakorlata. - Figyelem felhívása az oktatók számára kitűzött célprémiumokra és pályamunkákra.

E munka persze nem oldástó me3 máról—holnapra, de remél­jük, hogy minden évben egyre többet tudunk meg e téren is eredményein­ket közzétéve segíteni tudunk az egyes szaktárgyak nevelőinek a vi­lágnézeti nevelőmunkában.­Plottfoy Györgyi Rövid visszapillantást vetett a rajzoktatás raód- szetanának történeti fejlődésére és párhuzamot vont az idealista rajztanitás és az idealista képzőművészeti törekvések között* Rámu­tatott azokra a tévedésekre és" ellentmondásokra, melyekbe a külön­böző idealista fibzófiai szemléletre támaszkodó burzsoá rajzoktatás sodródott* Hangsúlyozta, hogy ebből a zsákutcából a materialista világnézet vezette ki rajzoktatá.nnkat és a marü&sta-leninista isme­retelmélet alapján (Juthattunk el rajztanitásunk forradalmi átalakuld sához. Jóllehet ez az átalakulási folyamat még tart, de az eredményei -a vizuális műveltség egész területén - már tapasztalhatóak* Alapvető­en megváltozott vizuális nevelési és tanitási rendszerünk és módsze­reink mellett feleslegesnek tartje a művészettörténet, a díszítőmű­vészetek, a müvéozfcti anatómia, vagy a perspektíva anyagát boncolgat­ni, mert nyilvánvaló, hogy e résztárgyak keretében ugyancsak a mate­rialista nevelési elvek érvényesülnek* dr.diptár Ernői A német irodalom tanitáss során azdag tényanyag áll rendelkezésre a materialista világnézeti nevelés szol ;álatéban* Munkánk során az észérveknek tulajdonítunk nagyobb fontost ságot* de az érzelmi momentumok is megkapják a fontosságuknak meg­felelő szerepet. Irodalomoktatásunk négy szálból tevődik összes Megrajzoljuk a politikai és gazdaságtörténeti alapokat, müveket ismertetünk /szemelvények olvasása, kötelező házi olvasmányok/ és azokat eszmei tartalom szempont­jából is elemezzük, feldolgozzuk az irodalom történeti fejlődésének menetét összefüggéseiben, rávilágítunk a'világ- és a magyar irodalommal való Össze­függésekre. bő világnézeti nevelési anyagot nyújtanak torz és Engels irodalmi vonatkozásai, bírálatai és baráti kapcsolatai egyes írók­kal /Heine, Büchner/, továbbá tanaik tükröződése az irodalmi müvekbe * A 19* és 20. század irodalmának tanítása során megismerked­nek a hallgatók a német munkásmozgalom fejlődésével, az irodalomban me .gnyilatkozó imperializmus*- és klerikal!zmusollenességgel, a demok­ratikus és antifasiszta eszmék elterjedésével és a szocializmust épí­tő HDK irodalmával. Engels^rámutatott arra, hogy Goethe Faustja a 1$.század első fele német irodalmának leghaladóbb müve* Ebben is- /Paust a XI»rész végén az emberek jóléthez juttatásában találj^ meg küzdelmei­nek igazi értelmét/, és régebbi müvekben is hangsúlyozzuk a haladás szolgálatában álló eszméket, gondolatokat, útmutatásokat. Mteriohgy„tolfc|n: Véleménye szerint az ateista neveié kérdésének el­vi síkon történő tisztázása — sőt bizonyos szaktárgyak anyagán és módszerein keresztül történő megoldása is — csak akkor vezethet el a kívánt eredményhez, ha a valóságos helyzetből indulunk ki, ha fi­gyelembe vesszük a hallgatók, jelenlegi helyzetét e tekintetben. Az elmélet és a ^gyakorlat helyes összekapcsolásának első követelménye tehát az, hogy 3 valóságos helyzetből kiindulva jussunk el általános elvi megállapításokig, és a gyakorlati megoldás útjainak 13.0 X?03080 (10 Z 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom