Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1959-1960
1960. április 23., tanácsülés - Napirend: - Kálmánchey Zoltán doktorátusának bejelentése. - Köszönetnyilvánítás a felszabadulás 15. évfordulója alkalmából rendezett Ünnepi Hét szervezőinek. - Beszámoló a KISZ rendezésében megtartott kulturális seregszemlén a főiskolai csapatok által elért eredményekről. - Felkészülés május 1-re. - Felhívás a vizsgaidőszak munkatervével kapcsolatos észrevételek elküldésére. - Figyelem felhívása a munkafegyelem fokozására. - 7. A Fizika Tanszékre meghirdetett adjunktusi állásra beérkezett pályázatok elbírálása.
bérisofttbalője, aolyben a i&eae&hti és körkörös lefutás« inak saiakron «ej* a Jellogaetea féréséé,-ráett fiaikor a körkörös la tutim ismék öe ssehu2 ő dnak, & hosssantilik clexnysdnk és fordítva^, íiaaenld e hhes a g«rineeee5mái a hajliié és fessiiő tiwok siumkőju* Ä8 dlő kimutatható belső ellát isioadőnok tehát am* vélee aj, illetni n?£nt kimondás át tették 4« tékáik indafcelfiá, hagy as anyagi világ téljee egéiíSőru /vegyi* as élettelen és élő világra/ asoaos alapvető tttlajéaaságak Jelle&sőeJ^, .Tehát né anyagi világ egységet égéssét teéPes, amelynek r őssel a kaidetle^erehb fejMűé®l 3*l»tea Mehanlkelle-f, ficikatlag és kéaiail^ awgé élettelen világ és a bio— 1 áriái aosrás rév* s - még differ« neláltabh, aiaésérileí* uj Jcllsravsaá» sokat ~atötd éld viliin,” kémia Véled ellentmondásait, kottáé cégeit te has^nő- sitkotjuő el5odáMtnk Van a materiálistí ismereteim'' st alátá-:ns*táura. lieg diákithetjük, hegy a kémiai elem ás es atom fogalma szigorúan véve si«« foil egymást, a kémiai ®Lmn -nőt kottás ér teli5© von. s iámért definiáld ütrlaii "kőmi«i «lepek ások es eoyagdk, ad jel L-JaiaJ mól szerek tol sem bonthat ok tovább /va«, mangln, oxigén, etb,/ la ilyen értelmeiben vett elemek /láteadlog/ ssu egyfujt . t»a «Lat terto Inasnak, A tepeeatiil.it as ónban est mutatja, hagy a csupa "ago. atomokból állá ti*s»t éknek is kklögbösőfc lehelek a sajátságai, gondoljunk cl* a grafitra én a gyésántr.., Tehát as anyagok sajátságait naaesak ae Saabja men, bogy milyen «ionokból állasak, hanem as is, hogy miként kém' 090Iádnak egymás has esek as atomok. Máé esempeft tfedi vissgél*© e dolgokét, a kémiai el esel: a vegy illetek ali.str's2®it jelentik« -* vegy- lötökben k^miailog megköti.®, t elemed tehát am ammaooá:. » osabsd al smokkal, I kémiai «es for; a Ili ■: őan esek sserlrt kettősség és ellentét vas: «gyróssi a kémiailag ‘ ogyase- rtt testeli:.elf /esaVed elásnak eV» aáarésst m. fossatett testek altot- régeit Jelenti« <* kémiai elesek főfalának belső eilmmtmondás 8 illetve kettősség# ©sok s?.«riet a tatm& asathm veiében 'meglevő bísleő sllontétet f'krbai, ásók $t as ugrás s sérti »iaéségi váltó fásakat, juaslyeJ as atomoknak molekulává egyea lléaeíair an anyagban végbemoaMk,« /őrdey- flrus ?t . tér tosßtt«.tt.l!>r>9*C«/ ás ide »la lai harc köséppentjábas állanak a otílsserüe gaok, eél« Feriit len sőgnek, © véle ties nék» ssöksé.-.- aserőség»ok s fo^elioai, ' t hl ok ti sas material loams tan • len « live teáik- /ir.^imasovltsnl i^lw4 «életi - os ->k és okosat későtt nines bvnső, ssaron öseReriggéo* hssel to. cso- .1 abbén í-neel® által adott Péléára hivetkeshstunk* * hétkéso.^-'i éket* hm, véletlennek, tartjuk ml, hagy egy bersdldlvelybea 9 vagy 11, vagy »és ssáas mm találka tő.» .sonbas, ka negytat ksrepiéník. bisonye«, hogy ennek as okát is ssgtelálhstaáski, á dielektlkttG üeterislismuo tanít fsai 'szerint a vél tienr 1 a kövotí-:es:'>t a an . t.. -hét jelenség késbtt -egy bisonyea kePceelet esetében l-’vdl®tlenrt kaioeolat, vagy .másik tool cső! at esetében sröfcség- nserb ka»e#elet ill fenn, á aaük. égsaerU és véletlen nea egyahnt kísérő eilestétek« % kérdésekkel £5leg a aservee és álé világ leleneés.ei körében találkozunk, üéhásy klemelkeáé Péld % t áldunk e kér létekkel ke:v. solat- fcan k'oesia lereacnek © t«mtuő,-:-bal,i960,é\ fka,«as-baa megjel nt cikkében, -.bbíl iééeskf íUaő fontos kérdés, ^ vajon volőben vá 1« tlnassor üe»v -e as élővilág- -■ .: .fii • yi? -v t: vált»sáséh' . kf.rdés ti-- ' - ita eoráa ktwstitjs 03Í3, hagy es élfk-e 0 kör nyes ein ék egéssts Jtólenták telesnek 1 teád váltósánál i.v f érméiéi f hatnak fa feji .dóaEkbt befolyás alják, fov ‘clast vit-agálja, ho~y allyen irányban hatnak csfk a tányéruk, vlletlea- aserkek*-© a hatásuk, vagy van mesetár sott irányuk? Aányskre hivat* k sava »egállá ált ja, hogy * a v ált ősi sokat ti »idősé tőnyesők termő ssetK -.to ;j«g felnié tend esc iával totu»h« .• • $-:• ásaalAtet e SeiÉéesetee kiváló •»utóúás tovább er-slt 1. Iry tehát vő let lenesei^ h-itásokr;! i 1 ;*en őr- tplcmben mm bessőIhatunk, ő*e ae&. b«»^ll.etüxű4t véletleAeserü natásrél- 5 *