Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1958-1959

1959. február 3., kari ülés - Napirend: - 1. Az 1958/59. tanév I. félévi munkájának értékelése.

Külön kell megemlítenem az Évkönyvünk problémáit, Szerkesztői Bizottsá­gunknak rendkívül nagy nehézséget jelentett, hogy tanszékeink egy bizo nyos közönbösséget tanúsítottak az évkönyvvel szemben. s?éber elvtárs jó szervező munkájának eredménye, hogyha nehézségek ellenére évkönyvünk minden válószinüseg szerint májusban már elkészül* A ^jövő évi évkönyvre már most kell gondolnunk, anyagát már most kell előkészíteni a folya­matos tudományos munka területéről* Mivel nagy érdeklődés mutatkozott a márciusi ünnepi hét tudományos ülésszakával kapcsolatban tőnek anya­gát is már részben figyelembe lehet venni a jövő évi évkönyv számára* A tudományos munka további szervezésénél és tervezésénél már szem előtt kell tartanunk, hogy a 4 éves pedagógiai főiskolánkról társadalmunk egyre fokozódó teljesitményt vár. A szoros értelembe vett oktató-nevelő és tudományos munkán túl oktató­ink sokirányú társadalmi tevékenységet fejtenek ki. Az elmúlt félév so­rán különböző szakmai egyesületekben a TIT.a sajtó, a rádió, a szabad- egyetem, kulturotthonok, békebizottság, Hazafias Népfront vonalán dol­goztak. Elmondhatjuk, alig van intézmény, kulturális megmozdulás Pécsett ahol a főiskola egyik, vagy másik tanára ne venne részt. III. Gyakorlati kiképzés. Munkánk egyik fontos területének tekintjük a gyakorlati- pedagógiai mun­kára való közvetlen felkészítést. Bzért beszámolómban röviden foglal­kozni kivánok ezzel a problémával. Gyakorlati kiképzésünk az c múlt félév s rán zavartalanul zajlott, mé­gis, hangsúlyozni kívánjuk, hogy s jelenlegi formát csak átmentinek tart­juk. Végleges megoldást a metodikusi rendszer megindulása fog jelenteni. A szaktanárok bemutató tanítása és esek elemzése után minden hallgató 10 tarxitást tartott és igy már a félévkor is kaptak osztályzatot taní­tási gyéor latból. Az kik I.félévi munka alapján megállapítható, hogy hallgatóink szakmai és pedagógiai felkészültsége az elmúlt évekhez viszonyítva egyre emel­kedik. Előkészítésekre a hallgatók már jórészt önálló munkával, vázlatok­kal és tervezetekkel jelentek meg. Általában a hallgatók nagy úgyou&- galommal és megállapíthatóan lelkesedéssel végzik gyakorlati munkáju­kat* Üokan a kötelezően előirt órákon túl is kértek tanítási lehetősé­geket, Gyakorló iskolánk nevelői igyekeztek mindent megtenni annak ér­dekében, hogy a gyakorlati kiképzés minél eredményesebben folyjék. A hallgatók tanításainak értékelése elég magas átlagot mutat. 4,28 A magyar-történelem szakos átlaga 4,6. Kétségtelen, hogy ezek az ered­mények összefüggésben vannak azzal a ténnyel, hogy hallgatóink érdek­lődéssel végziK munkájukat. A követelmények szintjének kérdése azonban feltétlenül fölvethető. Tanárképző munkánk harmonikus megoldása érdekében tovább kell fejlesz- teni tanszékeink és a gyakorló i kola közötti kapcsolatot, heg kell vizsgálni a gyakorló iskola nevelőinek szakisai továbbképzésének prob­lémáját, valamint az általános szakfelügyelet kérdését.'Ezekkel a prob­lémákkal a félév során egy tanácsülésen foglalkozom. Tisztelt Kari Ülésl A félévi munka értékelése során minden részletre nem térhettem ki. Azok­ra a főbb problémákra igyekeztem rámutatni, melyekből a levont tanul­ságokat felhasználhatjuk a II.félévi munkánkban. Voltak eredményeink és vannak hiányosságaink. Ha az utóbbiakat felismerjük és mindannyian x azon íáradozunk, hogy azokat leküzdjük, közös célunk sz egyre jobb tanár­képzés megvalósítása érdekében, akkor további munkánkban sem maradhat el az eredmény és a siker. Az előttünk álló feladatok n gyök, de egy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom