Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1958-1959

1958. december 13., tanácsülés - Napirend: - 1. Beszámoló az 1958. évi gazdálkodásról és a takarékosságról. - 2. Bejelentések. - 1. Az országos KISZ-központ kérésére, a hallgatók politikai állásfoglalásáról készített közvélemény-kutatás eredményei. - 2. Tájékoztató Ilku Pál miniszterhelyettes legutóbbi főiskolai látogatásáról. - 3. Javaslatok bekérése a jövő évi előléptetésekhez. - 4. Javaslatok bekérése a késések és hiányzások ellenőrzésének és nyilvántartásának módjára. - 5. Az oktatók ideológiai továbbképzése következő időpontjának bejelentése.

Amint fentebb emLitettera $Q hallgató egyáltalán nem válaszolt a kérdésre, 40 pedig az alábbi szerint vélekedett*

Matassanak példát az oktatók /12/, az oktatók csak egy része foglal közi k világnézeti neveléssel /l/, A legtöbb tanárnál nem érezhető a marxista nevelés /2/, sablonos /l/, sok nevelő idelalista /l/, nem érzi a tanár nevelő hatását, sert semmilyen kapcsolatuk nincs /$/* a tanszékek elszigeteltek egymástól /í|/, az iktatók nagy része passzív /2/f több pártosság lehetne az előadásokban, s nem szólamok /2/, több őszinte vita kellene /ZJ stb*

A válaszokból m gállapitható, hogy a hallgatók nagyobb része ma» jjerialista vilá ;nózetet vall, egy része még nőm materialista világnézetű, de őszint n törekszik az idealista maradványoktól megszabadulni, egy kis része még idealista szemléletű, aki ben az idalista maradványok erősen élnek*

Miben lát^a élete célját, ha kikerül a főiskoláról falura tanítani?

&st a kérdést a következő meggondolásból tettük fel*

1« ürra voltunk kiváncsiak, hogy hallgatóinkban milyen mélyen él a hív tástftdat, Átérzito-e hivatásuk felemelő voltát, vagy csak a kény -r- kereseti lehető ágét látnak-e benne*

2* Készt kivánnak-e vállalni a falu szocialista átalakításában, és kó«zek-e harcolni a kulturforradalom falusi frontján, vagy csupán az egyéni boldogságuk megteremtését tekintik céljuknak*

A továbbiakban a kérdőívre adott válaszok xennyiségi és minőségi «lerázósével kívánunk némi képet adni arról, hogy hallgatóinkban »ilyen célok és elhatározások érlelődnek a fenti kérdéssel kapcsolatban*

A kérdésre Összesen 416 hallgató válaszolt /!*, II*f Iil*év®se :*/

A 416 hallgató közűi 347 hallgató /ez a válaszoló hallgatóknak 83 %»a/ arról irt, hogy ha kikerül falura tanítani, növendékeit szocialista szellemben ki vén ja nevelni, részt kíván venni a falu szocialista átalakításában, a falu kulturális felemelésüben, a város ás a falu különbségének megszűntetésében* Szeretne bekapcsolódni a helyi Aisz«szervezet munkájába, uttörővszető kíván lenni, segíteni akarja az egyszerű falusi ember mindennapi problémáinak megoldását, éo igy tovább*

Mhéuay tipikus megjegyzést szeretnénk idézni hallgatóink válaszaiból*

"Arra tanítom a rambízott gyermekeket, hogy ez a társadalmi rendszer becsüli meg legjobban a munkát•“

"Megmagyarázó® az embereknek azt a hatalmas változást, ami országunkban végbement"*

"Mzeretmém a falu világnézetét alatcitani"*

'•falun "loholó fáklya" szeretnék lenni, aki nemcsak tanítványait, de a falu népét is neveli - marxista világnézetre, a szocializmus hívévé" *

"iíea hiszem, ho$y lehet szebb feladat; eltüntetni a falu én a város közti különbséget*"

"A paraszt sápot Ki kell emelni sok évszázados elmar adott sálából"* "Világosságot akarok vinni 3 faluba*"

"Küzdeni akarok a babonák és előítéletei!; ellen*1’

"tisztában vagyok a falusi felvilágosító munka nehézségeivel, de u»Ívesen vállalom, mert szeretem a falut* ín is falusi gyerek vagyok*

"A paraszti munka isegbeösülö óre nevelem a gyerekeket"*

"Meg kell akadályozni, hogy a fiatalság elhagyja a falut és városba menjen*"

"Megmagyarázom a közös gazdálkodás előnyíit*"

"Otthonossá szeretném tenni a falut a fiatalság számár#*" Megjegyezzük, hogy ezek & válaszok típusjellegűek, mert hasonló értekemben myilatkozott mind a 547 hallgató.

Az idézeteket sorolhatnám tovább is, de úgy gondolom, joggal Iliit» •>r*rtMfrrrK