Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1958-1959
1958. november 29., tanácsülés - Napirend: - 1. Az új vizsgaszabályzat megvitatása. A félévi vizsgákkal kapcsolatos időszerű kérdések. - 2. A közösségi nevelés. - 3. Bejelentések. - 3/a. Személyi változások a főiskolai kollégiumok vezetésében. - 3/b. Temesi Mihály köszöntése 25 éves pedagógusi működése, valamint Rónay Béla köszöntése az egyetemi doktori cím megszerzése miatt. Rizner Dezső KISZ-titkári kinevezésének bejelentése. - 3/c. December 6-ra rendkívüli tanácsülés bejelentése, melynek témája a Pedagógiai Tudományos Intézet hároméves munkatervébe való bekapcsolódás lehetőségei. - 3/d. A legutóbbi tanácsülés óta megjelent fontosabb rendeletek. - 3/e. Más egyetemekről kibukott hallgatók felvételi kérvényeinek ismertetése. - 3/f. A külföldi könyvek beszerzésére rendelkezésre álló devizakeret felosztása. - 3/g. Az oktatók ideológiai továbbképzése következő időpontjának bejelentése.
koiaaányzatoknak lényeges feladata a "szociáiia-aiunfc»”. 1st a szociális munkát » vagyonos növendékek az iskolához tartozó sze#«y gyeraekaken ?égailuM9gsP^dékozzák« uzsonnára gyűjtik időnként szaka tvSu geszt ve Valiik ját éke ii&t, uzsonnáz csomagja lka t* it ilyen "közö. ség” a vagyonos {&eJFmk®tiom a könyorületosség éra elmét neveli* a v a^oafca X aUQkbm « vagyonosok iménti hHát,szeretet©!,hűséget igyekszik i*lteai,As elien- tétek lényegét f ólreaagyarásae, a so kát biológiailag a w» társad* ballag értékeli, ezzel as oszfeályharc frontjáról igyekszik eltávolítani a fiatalságot* :S ellentéteket generádiés-hareként állítja be, fiatalok és öregek közötti küzdelemként* A felszabadulás előtti «agyar pedagógiai elmélkedik közül etet témánk szempoat jából csa«í Imre oándor nerazetaeveléöi koncepciójára térek ki# 0 kritikát gyakorolt asSocí^Ipiiagógia különböző képviselőin,sert világosan látta,hogy az oszt'lytázsedelombsn agyassal ellentétea osztályok találatok, ennek megfelelően a nevelés is egymásnak merőben ellentét ea irányokban folyik* De elteli a eeociáldewokráei^tak, $ wtmkm~ osztálynak 9 .nevelést & politikával összekapcsoló törekvését is és olyan kftsőaaégfogelnet keres «amely nem valami aér meglévőt, kés set, hanem egy fejlődő, kibont akozó tudat tar leimet jelöl, © ezt a nemzeti közösségben véli felfedezni* "Minden egyes emberben kell lennie Meneti tudstosoö®- nek. azaz tisztán kell látni« a céXt.aoely felé a nemzetnek haladnia kell, kell lennie benne a közös cunkftra való képem*égnek, kell lennie e attakéra való készségnek,hogy azt a közös feladatot »amit felIsmert,szolgálni tartozsék*** "£hha* ez kell - Írja tovább-, hogy est as eszmét Delenev éljük as emberekbe, mert ma nincs bennük, tőségük hiány%t, ellensége« törekvések létét bizonyltja a sok különböző Izgatás! pőr.aiaely- ben v dlofct és közydló ellestótes érdekek képviselői*" "Itt feltétlenül arra v#& szükség»hogy ezeknek az Zllapetokaek, # neszei alkotó réssel eaeraben liánénak, nmreéask az okai szűnjenek $sg* Bár pedig, ez csak politikai feladat • 0 látja tehát azt,hogy az osztály-harcot csak politikai alkon lehet megoldani, mégsem viszi ezt a gondolatát következetesen végig,hanem visszatér a XFIII.sz z«d utópista elképzeléséhez* e neveléssel kell előkészíteni azokat az embereket ««leik belátják & jelenlegi helyset tarthatatlanságét és akik jso goldj a k, hogy politikailag az emberek egyenlő joguak legyenek. A nevelésnek tanát ez a feladata szerinte.Elképzelését még kiegészíti azzal is,hogy a nemzetet biológiai jelezz égne ív fogja fel* "A nemzetnevelés elmélete a f a jegészaé gteni szempont nélkül nm lehet teljes, Írja a ezzel végleg a'reekeló szélső jobboldala aalsére hajtotta a vizet. tizek után vizsgáljuk meg « ..ziciallata közönség fogalmát* Ca»k ott letet a mi fogalmaink szerint igazi közösség^Eol az embereit a közbe tulajdon egyenlő joga részeseiként vesznek részt e t éeaadslasben, csak ilyen közösségben vannak teljes harmóniában az egyéni érdekek a közösség többi tagjainak jólfelfogott érdekeivel a minden egyéni érdek az egész társadalom érderével* z Ilyen társadalomban nincs pia ti inna. tv leb&xáti érzelgősség, altruizmus, rdnt egyik szélsőség,de nines egoizmus, Önzés Mffifmlat másik véglet* ;«eket az oj viszonyokat cesk a közösség együttes haroa,erőfeszítése hozhatja létre*UyeiTkörülmények között a t raadalo életének mozgás törvényeit felismerjük, felbe ásnál jak az egész közösség tov bbfejlodéoe, ezen belül pedig az egyén,az emberi személyiség minél sokoldalúbb szabad kifejlődése érdekében. Sz ez egyén részéről megköveteli a közösség ssiverénlt ásónak elismerés ét, ugyanekkor azonban magadja a közösség által való védettségnek, a közönséghez való tartozás blatonaágúnek«méltóságúnak tudatit. Az eaberek társulásénak uj, szocialista rendje,# terselőeazközök kollektiv tulajdonának rendszere, a «tunke kollektivitása, uj kapcsolatokat hoz létre timber és e&bes közölt, lehetővé les ál olyan valóságos közösség kialakulását,amelyben megvalósul a azolidarltásnak* ez egymáséri
