Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1958-1959
1958. szeptember 30., kari ülés - Napirend: - Napirend után: - 2. A Főiskolai Tanács rövid megbeszélése. - 1. Személyi változások bejelentése. - 2. Beszámoló a szeptember 24-i rektori értekezletről.
népekkel szemben és a felkeltett érzelmeket és indulatokat a saját önző hatalmi érdekeinek a szekerébe fogja. A burzsoa nacionalizmus haladásellenes, az "emberek lelkét fertőző, súlyosan káros voltát már Ady is élesen elitélte a század elején - 1905~ben - megjelent egyik cikkében, amelyet "A nacionalizmus alkonya*' cimen irt. Ebben a többek között ,9 következőlset mondja: "A nacionalizmus valami csodálatos élősdi növénye az emberi kultúrának, mely fojt. és öl millión karjával. Mennyi históriai gazság történt v 1 már általa, rí épek összeuszitása,világosság»üí£ág oltás, szabadság tiprás. Csoda,hogy addig eljutott az emberiség, ameddig eljutott ......... A hol csak nem frázis a haladás, ott már mindenütt erős marokkal készül a lelkében világosulni Kezdő nép,hogy az emberiség herbáriumából kitépje ezt a mérges, élősdi növényt". És vájjon nem ezt a gyilkos mérget oltották-e be 25 éven keresztül egész társadalmunké Horthy-ílagyarországán akkor,amikor a szomszéd népek megvetésére,lekicsinylésére neveitek,ugyanakkor a végtelenségig dagasztották a nemzeti önteltséget? A román csak "vad oláh", a szlovák csak "krumplis tót" volt és mindenki jókedvűen mosolygott olyan otrombaságokon, mint az,hogy "krumpli nem étel,tót nem ember." De a magyar az mindenben a legkiválóbb és "nem kell se szurony,se golyó, elég a puskapucoló,mikor jön a Horthy katonája". És jött a Horthy katonája, a Szovjetunió elleni háborúba belehajszolt hadsereg, és bekövetkezett a szörnyű tragédia,amelyik majdnem a sirba döntötte a nemzetet.-3Mi tehát a burzsoa nacionalizmus? A burzsoa nacionalizmus egyet jelent a nemzeti önteltség és korlátolt elfogultság élesztgetésével,a saját nemzeti értékek túlbecsülésével, a meglévő hibák eltusolásával, más népek lebecsülésével és megvetésével, a nemzetek közötti gyűlölködés szitásával, az osztályellentétek elkenésével. De mindez csak eszmei eszköz a burzsoázia kezében a dolgozók félrevezetésére,megnyergelésére,saját céljai elérése érdekében.Ő maga inkább a kozmopolitizmusnak hódol,amely eszmeáramlat éppen a haza fogalmának tulhaladottságát hirdeti és a világpolgár hazafiságót megvető gőgjével vallja: "ubi bene, ibi pátriá" A hazaszeretet osztályjellegű jelenség,mert nem lehet egyértelmű egyazon társadalom keretében sem az elnyomottak és elnyomók számára. A kizsákmányolok "hazaszeretete" nem lehet azonos a kizsákmányol tanával. Szépen fejezi ki Petőfi a hazaszeretetnek ezt a különbözőségét, /"A tyén zászlótartó" c.költeményében,ahol igy ir: '" Küzd a gazdag, de nem a hazáért. Védi az a maga gazdagságát,csak a szegény szereti hazáját." /
