Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1958-1959
1959. május 23., kibővített tanácsülés - Napirend előtt: - Napirend: - Az év végi vizsgákkal kapcsolatos észrevételek. - A főiskolai kultúrcsoportok országos eredményei. - A marxizmus-leninizmus esti egyetemre pályázati felhívás bejelentése. - Nyilvános pártnap bejelentése. - Felhívás az év végi jelentések elkészítésére.
ÁLLAMI PEDAGÓGIAI FŐISKOLA PÉCS, Ifjúság útja 6. Melléklet a ^/-/1959 •számhoz. . Beszámoló jelentés a Pécsi Pedagógiai Főiskola Kollégiumának 1'3W/$d.Tanévben vé.^zeH munkájáról, a Kollégium helyzetéről. Tisztelt Tanács! Kedves .Elvtársak, Kartársak! Az éves számadások elkészítésekor szükségszerűen visszatekintünk a megtett útra, konkrét tények és számok birtokában mérlegelvül: eddigi munkánkat, visszaidézve a célt, melynek érdekében feladatokat tűztünk magunk eléj azt vizsgáljuk, hogy mit teljesíthetünk, mit teljesítettünk azokból, milyen eredményt értünk el, és melyek az elkövetkező időszak fontosabb feladatai. Beszámoló jelentésemben, amikor a megtett útról, az elért eredményekről, hiányosságokról és a megváltozott körülményekből 3dódó feladatokról tájékoztatom a T.Tanácsot, abból in dúlok ki, hogy mi tette szükségessé a diákotthonok kollégiummá való szervezését, és hogy nálunk ez a munka milyen időben, milyen feladatokkal indult meg. A felsőoktatási intézményekhez tartozó diákszállók, diákotthonok hivatva voltak az egyetemeken és főiskolákon folyó oktató-nevelőmunka elősegítésébe• Azzal csupán, hogy biztosították a hallgatók elszállásolását, az idők során nyilvánvalóvá vált, hogy nem érhették el kitűzött céljukat, mert nem használják ki eléggé mind oktatásunk, mind ne velésünk szempontjából a kialakult kollektívák adta lehetőségeket, így állhatott elő az a helyzet, hogy ezk az intézmények az elszállásolás lehetőségén túl mással nem járulták hozzá az oktató- nevelőmunka sikeréhez. Nemcsak hallgatók, a diákotthonban lakók érezhették a hathatós nevelőmunka hiányát, hanem valamennyi hivatását szerető oktató láthatta, hogy nevelési szempontból mennyire kihasználatlan területként működtek ezek az intézmények. Az elmondottakkal egyáltalán ném kívánok vitatni vagy elhallgatni a diákszállók, diákotthonok^jelentőségét, hiszen ezeknek kialakult rendszere biztosította és biztosítja meg ma is a munkás-parysztfiatalok hatvan százalékának a viszonylata kisebb anyagi megterheléssel járó tanulási lehetőséget. De éppen . ezert, mert jobbara munkás-paraszt fiatalok részére biztosítanak elszállásolási lehetőséget, nem szabad szó nélkül hagynunk-fogyatékosságaikat. Pártunk 1§58.júliusában kiadott művelődéspolitikai irányelveiben világosan leszögezte: "A szocialista szellemű nevelés szempontjából nagy jelentősége van 3nnak is, hogy a diákotthonok életét tartalmasabbá, kulturáltabbá, vonzóbbá te&jrük. Ezért a diákotthonokat az értékes pedagógiai hagyományok felhasználása, valamint a tárgyi feltételek fokozatos megteremtése utján kollégiumokká kell fejlesztenünk.'* A megadott útmutatás alapján a,Előz KB-nek kezdeményezésével a KIoz KB a Művelődésügyi Minisztériummal egyetértésben kidolgozta a diákotthonok kollégiumokká törtéiő szervezésének általános irányelveit, me3y irányelvekben £k kifejezésre jut a kollégiumok jellege, célja. A kollégiumok az egyetemek intézményei, - mondják ki az irányelvek - melyek az egyetemek nevelő munkájának szerves részeként az MSZMP művelődési politikáját szolgálva hathatós segítséget nyújtanak az egyetemek alapvezető célkitűzéseinek, marxista-leninista világnézetű, magasfoku politikai, szakmai és általános műveltségű szocialista szakemberek képzésének megvalósításához. A kollégiumok rendszerének kialakítása nem jelenthet különálló ifjúsági mozgalmat az egyetemekkel szemben, hanem a KISz egyetemi tevékenységének fontos bázisa. A kidolgozott irányelvek elvi kompromisszumot nem tűrve, rugalmas .keretként szolgálnak valamennyi kollégiummá szerveződő diákotthon részére. így a mi fejlődésünk szempontjából is komoly segítséget jelentenek. Annál inkább, mert a mi életünk ezen irányelvekkel párhuzamosan, időben kissé megelőzve azokat, produkált már helyi adottságaink figyelembevételével irányelveket, melyek meghatározói és útmutatói voltak eddigi életünknek. S igy léhetőség nyílott a kettő összeegyeztetésire, mert hiszen elvileg a lényeges pontoknál Mindenütt egyeztünk, csupán egy-két helyen válik szükségessé a központi irányelvek segítségével a mi szervezeti szabályzatunk módosítása, ill.kiegészítése.
