Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1958-1959
1959. április 25., kibővített tanácsülés - Napirend: - 1. A nacionalizmus elleni harc problémái. - 2. Az év végi vizsgaidőszak programjának megbeszélése. - 3. Bejelentések. - 1. Az 1959. április 18-i rektori értekezlet anyagának ismertetése. - 2. Magyarból egy tárgyas felvételi előkészítő tanfolyam szervezése. - 3. Felhívás május 1. méltó megünneplésére.
-9i£Ö vétkezésképpen nem elégedhetünk meg sem a felmerülő ellenséges nézetek egyszerű értelmi leleplezésével, se a mi hazaszeretetünk maga sabbrendü «égének értelmi bizonyításával. Erre is szükség van, de ez nem elég. A figyelmes szemlélőnek észre kell vennie, hogy nevelésre alkalmas anyagunk nagy nevelő lehetőségei és a tényleges nevelési eredmények között nagy az eltérés. az nem igy lenne, akkor haladó hagyományaink ismeretének természetes következményeként ifjúságunk egésze sokkal jobban lelkesednék a jelen társadalmi feladatainak megoldásáért s meg lenne gyó ődve a munkásosztály erejének legyőzhetetlenségében, következésképpen a szocializmus végBŐ gyózálr élében s a benne feszülő energiákat ennek szolgálatába állítana, leve lőmunkánkban tehát feltétlenül hibáknak kell lenni, ügy gondolom, 56. itt is igazol! figyelmünket ezért fokozottabban a nevelés, mégpedig ép- f pen a meggyőződés nevelésének kérdései felé kell fordítanunk. Ez szükségessé teszi, hogy mindenekelőtt megáról a meggyőződésről szóljunk néhány szót. A meggyőződés és az ismeret között különbség van. Az ismeret és a tudás nem más, mint a második jelzőrendszer tevékenységének eredménye, a történeti valóság visszatükrözése az emberi tudatban* A politikai és erkölcsi meggyőződés ezzel szebben nemcsak a tudáshoz *ápt kapcsolódik, hanem az érzelmekhez és akarathoz is. A meggyőződések összekapcsolódnak az emberek világnézetével s nevelési szempontból különösen fontos annhk látása, hogy kialakulásuk az összes nevelési tényezők egységes vagy nem egységes ráhatásának következménye. Ez a körülmény mindenekelőtt az egyes nevelő és a nevelői kollektíva problémáját veti fel, de felveti ugyanakkor a nem iskolai nevelőtényezők - otthoni környezet, társadalmi környezet ráhatása - kérdését is. kekünk természetesen elsősorban a magunk problémájával kell foglalkoznunk s azt kell megvizsgálnunk, ho:y mik annak a lehetőségei, hogy felsőoktatási intézményeink kiváló nevelőinek az erkölcsi-politikai nevelés, kérdéseiben elfcglalt álláspontja módszerei és eredményeik egy-egy nevelőtestület eg őszének álláspontjává és módszereivé legyenek. Ahhozj hogy a meggyőződés nevelésének faja és módja tekintetében megfogható eredményhez juthassunk, meg kell vizsgálni két központi jelentőségű kérdéstí 1.hogyan jut el a hallgató az oktatásban hallottak Igazságának elismerésétől a meggyőződés fokára? 2. mik a feltételei annak, hogy 9 nyert meggyőződések a hallgató cselekvésének vezérfonalává legyenek? Az első az oktatás anyagának és módszerének kérdése, lieg kell vizsgálni mindenekelőtt e tananyagot Megfelel-e annak rendszere a dialektikus és történelmi materisiizmus követelményeinek? Kern olyan mértékben zsufolt-e, hogy az oktatónak sokkal nagyobb küzdelmet kell folytatnia az idővel, mint amennyi* gondot fordíthat anyagánsk nevelési lehetőségei kiaknázására? Hem kényszeriti-e az oktatandó anyag nagysága arra, ho y előadása egyoldalúan elméleti, intellektuális sikon mozogjon s ne legyen ideje .tanításainak igazságát konkrét tényekkel meggyőzővé tenni? Szükséges, ho$y az anyag meggyőző és érzelmileg hatásos legyen* he ez még önmagában nem elég ahhoz, hogy a szerzett tudás * meggyőződéssé érlelődj!j. A meggyőződés kialakulását az előadó tanár tekintélye, egyértelmű politikai állásfoglalása és tevékenysége komoly mértékben elősegíti, végleges kialakulása azonban akkor történik, ha a hallgató konkrét cselekvés közben tapasztalja tudása életrevalóságát. Ezért igen nagy a fontossága a hallgatók politikai-társadalmi tevékenységének, természetesen ezt a tevékenységet az oktatási intézmény megfelelő szerveinek, főként 9 SX3Z-nek. helyesen kell organizálnia, úgy, hogy ez a tevékenység valóban* alátámassza az oktatásban nyert ismeretek meggyőződésé válását. A szocialista hazafiság nevelésében kiemelkedő szerepe van annak, hogy hallgatóink konkréten megismerjék azo iát az óriási
