Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1958-1959

1959. április 25., kibővített tanácsülés - Napirend: - 1. A nacionalizmus elleni harc problémái. - 2. Az év végi vizsgaidőszak programjának megbeszélése. - 3. Bejelentések. - 1. Az 1959. április 18-i rektori értekezlet anyagának ismertetése. - 2. Magyarból egy tárgyas felvételi előkészítő tanfolyam szervezése. - 3. Felhívás május 1. méltó megünneplésére.

V-3nyei György, Baróti Szabó Bávid, ilévai Miklós a magyar nyelv művelésének követelésével, velük szinte egyidőben, l?9ö-ben Decgy Sámuelt Pannónia! Peniksz c.müvében már jelentkezik a törekvés az ország “német, tót, sv^b és orosz** nemzetiségeinek "érezhetetlenül" való "magyarizálasáTa"**. /Id.Bzabó I.i.m.l98.olá./ A hazai nemzetiségek magyarizálására rsló törek és az idő múlásával egyre vastagodó vörös fonálként húzódik végig s magyar nacionalizmus egész fejlődésén, iíem hiányzik akkor sem, amikor még /l.Kölcsey, ozéchenyi nacionalizmusát/ őszinte humanizmussal párosulva népünk nemzetté alakulásának s vele a polgári átalakulásért és nemzeti függetlenségért vívott harc leg- mozgósitóbb ideológiája volt /nagyjábaifc-egészében 1848-49-ig/, hogy szinte kizárólagos tartalmává silányuljon attól kezdve, amikor társadalmi bázisa és hordozója fejlődésének reakciós szakaszába jutott -nagyjában- egészében 186/ óta.

Mi újat hozott a polgári nacionalizmus a nemesi—rend haza- fiSággal szemben? Mi adja sajátos tartalmát? A rendi natio Hungarica csak a nemeseket foglalta magában, minélfogva ’’nemzeti érdek**, “nemzeti szabadság" egyet jelentett a nemesi érdekkel és a nemesi szabadsággal. Mikor Perbőc^r István meghatározza, kik tartoznak a nemzetet alkotó nép /populus/ közé, azt Írja /űripartétura II.4./í 3 helyen pedig a "nép" neve alatt egyedül a főpap a báró urakat s a többi nemeseket kell érteni, de nem a nem nemeseket." Jellemző, fel. hogy Baranya megye földesurai 1817-ben a kerületi kincstári banyaigszgató ság felállítása és tevékenysége ellen igy tiltakoznak mivel a

kőszénfeányák nem tartoznak az ércbányák kategóriájába, hanem kizárólag s földesúri jushoz tartoznak, azért jóllehet ha valamit nyernének is a kőszénbányák Berks Péter igazgatása révén, ezen bizonytalan nyereség a földes «ri Jussoknak, és annál fogva a Kemzeti szabadságnak megslrtődésével igen drágán fizettetne" /Baranya m.levéltára 1817* évi Jegyzőkönyv. 1209 sz.Id.Babics A* A Pécsvidéki kőszénbányászat története, Bp.1952.18.0. Ízzel szemben a nacionali raus ébredésekor felfedezik a jobbágyban s magyart vagy annak hiányát. A nemesi öntudatáról ismert Kisfaludy Sándor pl. igy ir 1792-ben* "Altaljában végigutazván most Magyarországot, és összehasonlításom után több tótot svábot, oláhot, németet találván, mint tiszta magysrt, - a ugyanezt találván Erdélyben Is, eljajdultam* vége, gondolám, a magyar nemzetnek, mely már csak úgy áll fenn, mint egy hajdan erős, felséges várnak most az idővész által naponkint fogyton-fogyva düledező, hulló s végre egészen eltűnő romla&éka. S ezen szikemet szaggató órámban itt, Kolozsvárott..... eltökéltem magamban, hogy án.... szivem véréből, hazai*iui érzelmeimből, mint a selyembogár gyomrából, egy fonalat fonok, Relynél fogva veszni indult magyar nemzetiségünket magyar nyelv, érzés és Írása által, hacsak kevés idővel is tovább életben tartsam". /Uol- ter Károly szerk.i Hazai utazók Erdélyben, Kolozsvár, én. 14-15*old./

S ha Kisfaludy *>ándor felisme ésének társadalmi és politikai következményeit aé^ nem is tudja levonni a anyelv művelésén túlmenő kötelezettséget meg nem érez is, kortársai közül nem egy, igy “ajnóczi József, Őz Pál, Kölcsey Perenc, Széchenyi István mar nagyot léptek előre a jobbággyal való érzelmi azonosulás és érdekei képviselete utján, hogy Kossuth I^ajos lassan a népre való támaszkodás útjára fejlődjék a polgári társadalom és a nemzeti függetlenség érdekében vívott harcában, ^etőfi és forradalmi demokrata társai pedig a néppel való teljes azonosulás fokáig érjenek, "ármily tanulságos lenn© is nyomon kisérni, mint alakul nyelvMvelés, népnyelvi és'néprajzi gyűjtések, irodalom és képzőművészet, a hazai föld megismerése és a gazdasági kapcsolatok fejlődése réven nemzetté a magyar nép, ez most hely és időhiány miatt nem lehetséges. JS helyett mo3t kíséreljük meg a nacionalizmus tartalmának összegezését.

A nacionalizraus aj, haladó jellegű tartalmi elemei a következők* a jobbágyra is kiterjeszti a nemzet fogalmának körét, mozgósít az eg/- séges nemzeti piac kialakítása, az egységes nemzeti kultúra és § nemzeti függetlenség kivívása érdekében, táplálja az egész magyar, agra kiterjedő nemzeti büszkeséget, az összetartozás érzését s mindezzel a _ . . . _ -*i_ __jújít—i—n«r«atf Affalnát hallatlan mer—