Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1957-1958

1957. november 30., kibővített tanácsülés - Napirend előtt: - Kelemen László kandidátusi fokozatának bejelentése. - Napirend: - I. A politikai nevelőmunka időszerű kérdései. - II. Bejelentések. - A legutóbbi tanácsülés óta érkezett fontosabb rendelkezések ismertetése. - Tájékoztató a Szerkesztő Bizottság eddigi munkájáról, a főiskolai évkönyv kiadásáról és a tervezett módszertani kiadványról.

—8— kell és mit fognak tenni és milyen módon az ellenséges.nézetek el­leni küzdelem ikeréért, éppúgy, mint pl. a fizikai, vágy a biológi­ai tanszékek dolgozói a materialista világnézet megszilárdítása cél­jából* De egy szempontot mégis rendkívül fontosnak tartok hangsú­lyozni. Ez pedig a személyes példaadás jelentőségei a katedrán hir­detett elveink es katedrán kivüli cselekedeteink összhangjának je­lentősége az ifjúságra gyakorolt nevelőhatás, tehát politikai neve— lőmunkánk eredményessége szegpontjából. Ismeretesek mindannyiunk e- lőtt, Kállai művelődésügyi miniszter elvtársnak az Országos Peda­gógus Pártaktiván tett megállapításai a pedagógusok három csoport­járól. E szerinti "legnagyobb a száma azoknak /a pedagógusoknak', akik távoltartják magukat mindenféle politikai megnyilatkozástól én igyekeznek lojális magatartást tanusitani a rendszer iránt." S nagyon figyelemreméltó Szigeti miniszterhelyettesnek szeptember 6-án az -'gyetemi Vezetők Értekezletén elhangzott szavai, amelyek többek között a lojalitással és az oktató személyzet pozitív kiállá­sával foglalkoztak. Mindezek nyilván ismertek valamennyiünk előtt, hiszen a Felsőoktatási Szemle októberi számában megtalálható. Kál­lai és Szigeti elvtársak megállapításai reánk is találóak és figyel­meztetéseik nekünk is tanulságosak. Valóban úgy tűnik fel, hogy*mi oktatóink nagy része is a pedagógusok jellemzett legnagyobb csoport­jába, a lojális magatartásuak csoportjába tartozik? Nekünk azonban nem szabad megfeledkeznünk két dologrol: a lojalitás álláspontja nem maximum, hanem minimum. Es ha a lojálitás álláspontja- a fejlő­dés jelen szakaszában - hivatalosan elfogadott álláspont a pedagó­gusok széles rétegeire vonatkozóan, ez nem tekinthető elegendőnek a felsőoktatási intézmények, főleg a pedagógusképző intézetek neve­lői számára. "A felsőoktatási célja a korszerű szakmai tudás mellett felvértezni a hallgatókat a marxista-leninista világnézettel, olyan politikai tájékozottsággal és erkölcsi tulajdonságokkal, amelyek ké­pessé teszik őket a politikai helytállásra, a szocializmus ügyéért folyó odaadó harcra.” Vájjon mik ezek a célkitüiések elérhetők-e egyszerűen lojális maga­tartással? Ha a pedagógiai főiskolák olyan tanárokat akarnak képezni, akik marxiafea leninista szellemben, materialista alapon nevelik majd az ifjúságot, akkor ez a feladat: nem oldható meg a főiskolai oktatók egyértelmű és határozott kiállása nélkül a marxi-lenini világnézet a materialista szemlélet és a népidemokráciához való hűség mellett. Politikai nevelőmunkánk hatásossága, eredményessége ezen all, vs^y ezen bukik» De hasonló a követelmény a világnézeti nevelés vonal' is, amely az előbbihez a legszorosabban kapcsolódik. Köztudomású, hogj a pedagógusok nagy része jár templomba, ugyanúgy, mint a mi főiskolai hallgatóságunk egyrésze is, különösképpen a lányok. A vallásszabad­ság valóban mindannyiunk számára alkotmányosan biztosított jog. A pedagógusok számára ténylegesen elfogadott álláspont ma raégj hogy úgy kell tanitsniok és nevelniök, mintha matarialisták volnának* D$ vájjon meggyőző lesz-e az a materialista nevelés, amely a materia­lizmust a katedráról hirdeti, de templomba járással cáfolja* Es ha ez a helyzet általánosságban és gyakorlatilag elfogadott es elegen­dő a pedagógusok számára, vájjon elegendőnek tekinthetjük-e nevelő­képző intézményeknél, tehát főiskolánk oktatóinál is? Ha gincs har­madik ut a szocializmus és a kapitalizmus között, ha nem lehet semla gesség nyugat és kelet között, akkor nem lehet megalkuvás sem az eszmék és a tettek között sem| tehát akkor lojalitás sincs, mert a_ lojalitás megalkuvás az eszmék és a tettek között, a kívánt és a ki­szolgálni kényszerül rendszer között*

Next

/
Oldalképek
Tartalom