Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1957-1958

1957. november 30., kibővített tanácsülés - Napirend előtt: - Kelemen László kandidátusi fokozatának bejelentése. - Napirend: - I. A politikai nevelőmunka időszerű kérdései. - II. Bejelentések. - A legutóbbi tanácsülés óta érkezett fontosabb rendelkezések ismertetése. - Tájékoztató a Szerkesztő Bizottság eddigi munkájáról, a főiskolai évkönyv kiadásáról és a tervezett módszertani kiadványról.

-4Az eddigiele tanulságait levonva: politikai nevelőmunkánk legközelebbi feladatainak a meghatározásánál céljainak a kijelölésénél, módszereinek a megállapításajnál, a következő kérdésekben kell világosan látnunk: |

1. Milyen az általános politikai légkör főiskolánkon?

2. Milyen hallgatóságunk összetétele g szocialista politikai világnézet szilárdsága szempontjából?

3* laielyek a hallgatóság kö ött leggyakrabban előforduló hibás, a marxizmus—leninizraus és a szocializmus vonalával szemben álló , gézetek.

4. elyek a legfontosabb tennivalók és a legcélravezetőbb módszerek, amellyel a politikai nevelőmunka venalán a legsikeresebben vehetjük fel a küzdelmet az ellenforradalom által teremtett eszmei-politikai zűr—zavar teljes és sikeres felszámolására?

Hallgatóink politikai képének a megrajzolásához és a főiskolára jellemző politikai légkör vázolásához a marxizmus szemináriumok vitái, a főiskolai ünnepi hét keretében tartott politikai est, illetve konzultáció tapasztalatai, azonkívül a párt- és állami vezetés valamint a főiskolai oktatók közvetlen tapasztalatai, megállapításai szolgáltathatják a legkézenfekvőbb, legnyilvánvalóbb adatokat.

Közismert, hogy Párt Központi Vezetőségének a határozata szerint a marxizmus—leninizmus tanszék bevezető előadásai az ellenforradalmi események értékelésével foglalkoztak. ^em feladatunk most azt vizsgálni, hogy az ellenforradalmi időszak előtt az ideológiai oktatás területén milyen hiányosságok voltak, és hogy ezeket a hiányosságokat milyen mértékben tudták kiatm&fcfei az ellenforradalom főiskolai elő- készitői eszmei-politikai vonalon. Viszont tény az, hogy a tanulságos levonás alapján most a hallgatóság ideológiai oktatásának differenciáltabb rendszere, a marxizmus-leninizmus tanszékék személyi összetételének a megjavítása és az előadások színvonalának emelése növelni fogja majd az ideológiai oktatás eredményességét,

A marxizmus-leninizmus tanszék bevezető előadásait követő szemináriumi vitákat a főiskola párttag oktatói vezették. ^ tanári testület többi tagjai résséről az érdeklődés hiánya mutatkozott meg. Ugyanez állapítható meg az ünnepi hét eseményeinek, többek között a politikai estnek a látogatóitságival kapcsolatban is. Szinte úgy tűnik fel a

passzivitás alapján, mintha a politikai nevelőmunka a főiskolán csak néhány ember, egy kisebbség ügye volna.

A politikai légkör kialakításának igen fontos tényezője lenne a ELSz,szervezet, A Kisz.tevékenysége azonban egyenlőre főleg csak a szervező munkában, külsőségekben és kulturális vonatkozásokban dominál a politikai légkör alakításában különösebb hatást eddig nem tudott felmutatni.

Jellemző a politikai légkörre az a tény, hogy bár a szemináriumokon a hallgatóság csak nem teljes létszámban résztvett, és a politikai est iránt is nagy érdeklődés nyilvánult eg a hallgatóság körében, továbbá hogy mendzavarásra, fegyelmezettlenségre még csak véletlenül sem terült sor ezeken, mé^is elgondolkodtató, hogy milyen nagy feladatot jelentett a hallgatóság zárkózottságának feloldása, a közönyből, a hallgatásból való felrázása, megnyilatkozásra bírása, vitába vonása. A szemináriumokon a hallgatóknak mlnt-egy kétharmada passzív maradt, hallgatásba burkolózott. A politikai esten mindössze kb. 3 % tett fel kérdéseket. £ megnyilatkozások alapján az állapítható meg, hogy a hallgatóságnak kb. 25 %-a áll szilárdan szocialista