Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1957-1958

1958. június 10., kari ülés - Napirend: - 1. Az 1957/58. tanév munkájának értékelése. - 2. Prémiumosztás.

hallgatók között nagy többségben a munkás-pár gazt származásnak, £isz*tagok szerepelnek, tehát azok akik oszcályhelyzetüknél fogva Ifjúságunk legöntudatosabb rétegét képezik és sidLktől semmi körülmények Között nem tételezhető fel e rossz vizsgaeredményekben az érzelmi momentum befolyása* ^bből a tényből inkább azt a következtetést kell levonnunk, hogy feltétlenül szükséges volna ha a fői ko Iának önálló marxizmus—leninizmua tanszéke tolna, mert az említett rossz eredményekben kétségtelenül közrejátszik az a tény Í3, hogy a marxizmus— leninizmus tanszék oktatói nem kerülhetnek a főiskola egyéb oktatóihoz hasonlóan ifjúságunkkal közeli kapcsolatba*

A msg^s ma jdaem 20 >a-o3 bukási aránnyal kapcsolatosan az a javaslatom volna, hogy vizsgáltassa meg az állami vezetés az első évfolyamon bukott hallgatóinfck felvételi vizsgaanyagát, hbból igen érdekes és hasznos következtetések volnának levonhatók a felvételi vizsgákat illetően*

óelymes ferenc tanszékvez.: Az igazgatói referátum két pontjához

szireine Sc’T.ö z sas 2, élni,

A munkás- és parasztszármazású hallgatóinknak a főiskolai átlagosnál gyengébb tanulmányi eredménye, JSz mindenkit gonaolkodó- be kell, hogy ejtsen és ha nem is fogunk a következő esztendőben olyan dedós módszerekkel ezeknek segítségre jönni mint a múltban, ez az adat mégis arra kötelez bennünket, hogy ezekkel a hallgatóinkkal többet foglalkozzunk, mert tudnunk kell, hogy éppen a munkás- paraszt származású hallgatók jelentős kulturális hátránnyal jönnek a főiskolára*

Ha a joghallgatók következő esztendőben is a főiskola diákotthoniban fognak laknak lakni, főiskola igen súlyos olyzet elé kerül, A felvételi vizsgáknál gondosan megvizsgáltuk kinek juttassunk diákotthonban elhelyezést, azt kell i..egállupitanunkj| hogy » jelöltek túlnyomó többsége olyan szociális viszonyok között él, hogy a városi albérleti szobáit árát megfizetni képtelen* Nevelési szempontból is elég 00k b*i volt az- elmúlt években a joghallgatókkal, szükséges, hogy ez igazgatóság határozott éréIlye1 lépjen fel annak érdekében, hogy a joghallgatók a következő esztendőben másat kapjanak elhelyezést*

Vsss Aároly tanszékvezetőt Az eddigi felczólalásoK sok lénye es Sölőggaifogl@1koztak, de elkerülték az igazgatói referátum vezér- gondolatát: a világnézeti nevelés kérdését. Hogy pedig mennyire valóban ^ ez a munkánk központi jelentőségű kérdése, az abból is

nyilvánvaló, hogy a felszólalásokban szereplő részkérdések mindegyike is úgy fogható fel, saint ennek a központi jelentőségű kérdésnek ágai, íelszólöIónomban én az igazgatói referátum e vonatkozásaival kívánok foglalkozni*

A világnézeti nevelésről tudott dolog, hogy s világnézet kialakulása több tényező huzamos ráhatásának eredményeként létrejövő lassú folyamat, i világnézet iui* az ember azon meggyőződéseinek öaz- szessége, amely benne az élet leglényegesebb kérdéseire: az élet eredetére és értelmére, a társadalom keletkezésére, egyén és társadalom viszonyáé«, az egyéni magatartásnak e viszonyból következő alakítására vonatkozóan kialakulnak* Ami mármost az ember e meggyőződéseit illeti, tudnunk kell, hogy a meggyőződés nem egyszerűen tudás, nem egyszerűen bizonyos számú természeti és társadalmi valóság adekvát felismerése, hanem tudás, érzelmek ós akarati indítékok, kötelezőnek elismert erkölcsi normák bonyolult szövedéke, óbból következik, hogy a meggyőződések kialakítása sem egyszerű dolog, nem olyan valami, amit az élet egyetlen sikján Ki lehet munkálni*

Ag a tény, hogy világnézeti neveléssel nem egy szerv, hanem egyszer re több intézmény is foglalkozik, tudatos vagy öntudatlan elismerése a társadalmi gyako; latban annak, hogy eredmény e téren csak tő ob tényező együttes hatására remélhető*

Az e kérdéssel foglalkozó szovjet és német kollégák a raeggyő-