Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1957-1958

1958. április 26., tanácsülés - Napirend: - 1. A kommunista erkölcsi nevelés problematikája. - 2. Gazdasági beszámoló. - 3. Bejelentések. - 1. Felhívás május 1. méltó megünneplésére. - 2. A Hazafias Népfront által rendezett békenagygyűlés bejelentése. - 4. A legutóbbi tanácsülés óta érkezett fontosabb MM-rendeletek ismertetése. - 5. Felhívás, hogy a hallgatók vizsgaidőszaki felkészülését indokolatlan rendezvényekkel ne nehezítsék.

2­must építő államban* n©a minden Ütközik a szocialista törvényekbe, arait a kommunista erkölcs elitéi,de mindazt,amit a. törvény elmarasz­tal elítéli a szocialista «aber erkölcsi felfogása, A másik irány bél tekintve az erkölcs azoknak a történelmileg váltósé,szokás erejére támaszkodé szabályoknak,elveknek összessége, amelyek az emberek egymáshoz való magatartását, a iársadaloíBhoz , oeztálytársadalomban osztályukhoz valé viszonyát szabályozzák*.Ez a szempont az erkölcs történeti és osztályjellegét domborítja ki* A marxizmus-leninizmus szerint nincsenek örök,abszolút,változatlan és osztályok feletti erkölcsi normák,hanem ezek a gazdasági alappal együtt megváltoznak. Gondoljunk csak Mikszáth Kálmán* TJj Zrínyiász c* iaunkájára,amelyben két társadalom, erkölcsének különbözősége és ütkö­zése is plasztikusan ki domb or odik* Az erkölcs,egész rendszerének váltó- zé jellege mellett vannak olyan rész letek, un# elemi erkölcsi normák, amelyek megtartása nélkülözhetetlen minden társadalmi organizmus műkö­désében és amelyek megsértése minden társadalmi együttélést,veszélyez­tet* Ilyen pl* ez* Gondoskodj gyermekeidről, törődj öreg szüléiddel, stb. Azen elemi erkölcsi normák életrehivé okai az elemi társadalmi szükségletek és kaposolatok.Üzek a normák több társadalmi formát végig élnek m±xk a különböző erkölcsi rendszerek részleteiként,de összessé­gükben sem alkotnak önállé erkölcsi rendszert* Lenin mondja ezekről, hogy a kapitalizmus leverése után az emberek fokozatosan hozzászoknak ahhoz,hogy megtartsák a társadalmi együttélés legelemibb,ősidők éta ismert és évezredek éta minden Intelemben megismételt szabályait* Msek között az elemi erkölcsi normák között találunk olyan szabályokat is, amelyek az egymással harcban.álló társadalmi osztályok osztályerkölcsei ben egyaránt helyetfoglalnak* Ilyenek pl. * légy bátor és kitárté ,férf ia san viseld a sors csapásait, stb* Antagonásztikus osztályok erkölcsei­ben közös normák csak azért lehetségesek,mert ezeknek az antagoaiszti- kus osztályoknak bizonyos érdekei nem ütköznek antagonista mádon egy­mással* így vannak olyan erkölcsi elemek,melyek nem történeti jellegűek és nem osztály jellegűek,amelyek azonban nem alkotnak önállé erkölcsi rendszert és amelyek nem változtatják meg azt az alapvető megállapítást hogy 02 erkölcs történeti és osztály jellegű társadalmi képlet. Az osz­tálytársadalmak erkölcseiből azok a normák,amelyek a népi tömegek, a haladé osztályok életében,munkájában,harcaiban jöttek létre,a nemzedé­kek során felhalmozódnak,nemzedékről-nenzedékre szállnak,mint az embe­riség tartós vívmányai,mint az emberi kultúra kincstárához fgpxtozé értékek, amely eket társadalmunkban a proletariátus védelmez és fejleszt tovább* A szocialista,kommunista erkölcs a kapitalista társadalomban ki­alakult proletár erkölcsből fejlődik tovább az uj gazdasági és társa­dalmi rendben és megőrzi,megvédi,tovább neveli azokat az erkölcsi tu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom