Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1957-1958

1958. április 26., tanácsülés - Napirend: - 1. A kommunista erkölcsi nevelés problematikája. - 2. Gazdasági beszámoló. - 3. Bejelentések. - 1. Felhívás május 1. méltó megünneplésére. - 2. A Hazafias Népfront által rendezett békenagygyűlés bejelentése. - 4. A legutóbbi tanácsülés óta érkezett fontosabb MM-rendeletek ismertetése. - 5. Felhívás, hogy a hallgatók vizsgaidőszaki felkészülését indokolatlan rendezvényekkel ne nehezítsék.

A-• l*3Z*ül6Xlt 3 ^ili* /193s * ^

Lsta erkölcsi nevelés problematikája

Marx és Engels megállapították,hogy & proletariátus hatalomra jutása után a nevelésnek nagyobb less a társadalmi szerepe,jelentésé* ge*aint az osztálytársadalmakban volt,mert az emberek a polgári társadalombál sok burzsoa nézetet,eszmét és szokást hoznak magukkal,s ebbál egyrészt hatalmas át neve lés! feladat adódik,másrészt meg kell valósítani az uj nemzedékek uj tipusu neveié sót «És valóban a nevelés különböző problémái szinte sohasem izgatták annyira az embereket„mint a felszabadulás után minálunk,és különösen nagyon előtérbe kerültek az utolsó másfél évben*a felnövekvő nemzedék nevelésének kérdései, ezekköz dl is az erkölcsi nevelés problémái • Ebben az időszakban különb* élességgel rajzolódott ki az,hogy az erkölcsi felfogás és erkölcsi magatartás politikai jellegű* £z az egyénnek ilyen vagy olyan állásfoglalását fejezi ki a közösségi élet különböző vonatkozásaiban s ez visszahat a gazdasági társadalmi alapra,az uj társadalom előrehaladására,vagy hátráltatására*

Ahhoz,hogy az erkölcsi nevelésről,jelen referátum témájáról érdemlegesen szólhassunk,beszélni kell röviden az erkölcs marxista- leninista fogalmáról,alapvető vonásairól,tartalmáról. ,

Az erkölcs fogalmát két aspektusból vizsgáiba /juk* Az egyik irányból az erkölcsöt, mint a társadalmi tudat egy részét vizsgáljuk és megállapíthatjuk,hogy az erkölcs a társadalmi tudatnak az a forrná ja,melyben az embereknek önmagukhoz,egymáshoz és a, társadalomhoz való viazonyls,taik,magatartási normáik fejősödnek ki*Az erkölcs tehát a társadalmi lét visszatükröző se s mint ilyen, ellentmondásos jelenség* egyrészt individuális tudatként jelentkezik az egyén fejé- ben,másrészt társadalmi viszonyokat szabályoz,mint társadalmi jelenség* Éppen ez az ellentmondás az erkölcs alapproblémája« az egyéni érdeknek és a társadalmi,közösségi érdeknek az ösos©Útközése,illetve összehangolása. Az erkölcsnek a többi tudatformával való kapcsolatából itt csak hármat említünk. Az erkölcs és * vallás a társadalmi tudatnak különböző formáit az erkölos előbb jelent meg,mint a vallás és ez utóbbi nem létrehozza az erkölcsöt,hanem csak szentesíti az adott gazdasági viszonyok talaján kialakult erkölcsi eszméket .A politika az államhatalom tekintélyével támasztja alá az erkölcsöt,az erkölcs viszont alátámasztja az államhatalmat. A jog és erkölcs együttesen segítik a társadalmi rendet,de a jog külső kényszer alapján hat, az erkölcs a belső indításra,belső meggyőződésre támaszkodik*Bppen ezért az erkölos és a jog köre nem esik teljesen egybe a ssocializ-