Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1955-1956

1956. április 20., kibővített tanácsülés - Napirend: - 1. A pedagógiai főiskolák magyar-orosz és biológia-testnevelés szakcsoportjaihoz tartozó programok megvitatása.

orosz nyelvtanban a hsjlitasi, flektálás kifejezést használjuk* Továbbá nem éri a 14*lapon az igefsjtáknak a programban adott felsorakoztatását, mert különböző osztály jiásu alapon álló megkülönböz- tetést egy kalap alá vesz. Helytelennek tartja a befejezett és fofcra- matos törrénésü igéknek "ige ala}s" elnevezése. Keni világos a 19» lapon ,rkiemelt monda trés zek" fejezet-cim. Nyilván mellékmondattal e gyér tékü szerkezeteknek az egyszerű mondattól történő "elkülönítéséről" akar szólni. A 21. és 22* lapon programszerkesztő un. általános nyelvészeti ismereteket rögzit. Az itt ismertetett ismeretanyag egyáltalán nem általános, hanem nagyon is pecifikus orosz nyelvtudományi jellegű.

Bernáth ^éla? a sajátságos orosz terminológiáról szólva megjegyzi, nogy az orosz melléknévi igenevek ma már csak rész.en jelentenek igeakciót, részben időjelentésük is van* Úgyhogy az orosz elnevezés nyugodtan használható. A határozói igenevek viszont ma is akciót fejeznek ki, a fő igéhez való viszonyukban.

Selymes Ferenc: dr.Temesi Mihály hozzá zólásának sok pontjával egyezert7 azonfiarTegy-két kérdést meg szeretne magyarázni. Az orosz elöljáró szók azért előzték meg sorrendben a számneveket, mert akkor araikor mi rendszeres orosz nyelvtant adunk elő- ugyanakkor figyelembe kell venni bizonyos didaktikai feladatokat is es fontossági sorrendet is. ííözépiskolából a főiskolába lépő hallgatóinknak orosz nyelvi ismerete eléggé hiányos, viszont az a célunk, hogy nyelvtani ismereteik minél előbb megszilárduljanak, és ilyen szempontból fontosabb az elöljárószók ismerete, mint a számnevek tüzetes elemzése és gyakorlása. Az ilyen látszólag logikátlan beosztásnak másik oka az is, ho^r egyik félévről a másikra nem akartunk egy-egy névszói kategóriát átvinni. Ugyancsak idegen nyelv tanításánál kikerülhetetlen.hogy az esettanról szól rész több fejezetben is felszínre kerüljön*

A Tsnáos a programot elfogadja és javasolja az alábbi módosításokat:

1*/ A hangtan cimü fejezetből kihagyandók a fiziológia területéire tartozó részek.

2*/ ííijjatitandók a bírálatban megjelölt pontatlan fogalmazások.

Orosz- és szovjet irodalom* Az orosz t jnszék orosz nyelvtanárokat képez,HfeEaF“nem ügy“mint a magyar tanszék, amely nyelv és irodalom szakos tanárokat képez, ^nnek ellenére az orosz szakosok orosz és szovjet irodalmat is tanulnak főiskolai tanulmányaik alatt. Az egy- szakosság idején az orosz és szovjet irodalom tanításának a jogos voltához nem fért két >ég. hallgatóinknak me^ kellett ismerkedniük sz orosz és sz vjet irodalom gazdag eszmei es művészi kincsesházával. Amikor megvalósult a-magyar-orosz szakcsoport, már felraerült a kérdés, hogy a két tanszék közül melyik tsnit§a az orosz irodalmat. Ha csak magyar-orosz szak lenne, akkor a kérdést megoldottnak lehetne tekinteni: az orosz tanszék kiemelné a világirodalomból az orosz anyagot, azt részletesen tárgyalná, a magyar tanszék pedi^ egyes orosz Íróknak csak a helyét állapítaná'meg a világirodalom aradataiban.

Mivel azonban msgysr-ónek és magyar-történelem szakosok is vannak, ezárt a magyar irodalmi tanszéknek -ha világirodaImát fog előadni-, részletesen kell az orosz irodalomról is beszelnie. Jelenleg az s helyzet, hogy a magyar-orosz szakosok orosz irodalomról, mind a magyar irodalmi, mind pedig az orosz irodalmi előadásokon is hallanak* íátszólag a legvaskosabb átfedés alakult itt ki. azonban a helyze- t t kissé tüzetesebben vizsgáljuk, a kérdés távolról sem ilyen ijesztő*