Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1955-1956
1955. december 22., kari és tanácsülés - 1. napirendi pont: kari ülés; 2. napirendi ponttól tanácsülés. - Napirend: - A tanácstagok jelenlétében tanácsüléssé alakul át. - 1. Felhívás a félévi vizsgák során az elfogadott, egységes módszertani eljárások alkalmazására és a hallgatók maximális segítésére. - 2. Az 5 éves káderfejlesztési terv készítésének irányelvei és a fejlesztési terv elkészítésének módja. - 3. A Rákosi Mátyás Tanulmányi Érdeméremre pályázó hallgatók anyagának ismertetése. - 4. Kisebb bejelentések.
helytelen módon próbáljuk tekintélyünket megszerezni* A tekintély megszerzésének igen helytelen módja az önreklámozás,amely egyenesen tekin- télyromboló*A hallgatók"persze különbséget tudnak tenni abban a tekintetben,hogy mi a saját kutatási eredmények ismertetésé és mi az önreklámozás« Arról a kérdésről is szólni kell,hogy főiskolánkén a múltban egyik- másik fiatal oktatónak nem volt meg a kellő tekintélye« Ez főleg olyanoknál fordult elő,akik a főiskolai tanulmányaik elvégzése után közvetlenül tanársegédi állásba kerültek.Ma már ezeken a problémákon túljutottunk, főiskolánknak ilyen jellegű fiatal oktatói nincsenek, a legfiatalabbak mögött is.többéves főiskolai oktatási-nevelési tapasztalat áll és kellő tekintéllyel rendelkeznek« Főiskolánkon a hallgatók általában tisztelettel viseltetnek oktatóik iránt,udvariasak és egyre inkább terjed az a szokás,hogy nemcsak a saját saakosaink köszönnek nékünk* Mióta kisebb lett a hallgatólétszám és erret a kisebb férőhelyszánra általában nehezebb bejutni,hallgatóink jobban megbecsülik főiskolai hallgatói mivoltukat és magát a főiskolát is* A megszólításról is szólnunk kell néhány szót« Sok kezdeti furcsaság után, amikor a hallgatók "kartárs* , "munkatárs", "ur" megszólítással illették tanáraikat, egyes esetekben" csak az illető oktató vezetéknevméhez illesztve ezt a cinét, vagy két évvel ezelőtt azt . határoztuk,hogy egységesen, minden főiskolai oktató számára a "tanár elvtárs" megszólítást kívánjuk meg« Joggal felmerülhet az a kérdés,hogy ez ebben a formájában egy felsőoktatási intézménynél helyes-e? Az utóbbi két esztendő során sok felsőoktatási intézményünket látogattam meg s mindenütt azt tapasztaltam- a két másik pedagógiai főiskolát és az egyetemeken kivül egyéh főiskolákat is beleértve- hogy a tanszékvezetőket "professzor elvtárs"-nak szólítják, a többit oktatót pedig általában a beosztása szetinti címét szólítják, pl«"adjunktus elvtáis,tanársegéd elvtárs".És csak abban az esetben alkalmazzák a "tanár elvtárs" kifejezést, ha az illető beosztásával nincsenek tisztában. Egy felsőoktatási intézménynél többek között ez is hozzátartozik az intézmény sajátos légköréhez* Az előzőekben a tanár egyéniségénél? szerepét vizsgáltuk a főisko- , lai nevelésben* Nem szorul részletesebb fejtegetésre.,hogy egyetlen tanár sem végzi,mint elszigetelt individuum a nevelőmunkáját. Mindig az egész oktatói karnak az/égész hallgatóság felé irányuló nevelő munkájáról van szó,amely ugyan individuális viszonyokból,mint elemekből épül össze, de egészében mégis sokkal több,mint az elemei. Mindén oktatónak arra kell' folyton törekednie,hogy a hallgatóság bizalmát a többi oktató irányában is erősítse, a többi oktató tekintélyét is fokozza stb.Az egyes
