Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1955-1956
1955. december 14., kari ülés - Napirend: - 1. A nacionalizmus elleni harc módszerei.
-6d>an még nary számmal ülnek kispolgárok, Polákok, * it elemei, itt van a papság, vonnak nagy számban e, akik tudató an is élesztgetik a s ovi ni zérust, hogy nem szabad kamp nyként kezelnünk. De nemcsak spo tán felbukkanásról van szó. A mi társadalmunkban a regi rend deklasszált intadózd értelmiségiek, akik tudató an is élesztgetik a sovinizmust,hogy esüggedost, honfibút, ellenérzést támasszanak e ezzel lassítsák, fékeznék a szocializmus építéséhez szükséges optimista, az emberi falódig kori t^.©-o‘gábna bízó, azt sauggeráló marxista-leninista világnézet terjedését. S ha mindezekhez hozzávesszük a kapitalista környezet ádáz gyű* lőletét, amely a mai Mradástechnikai esaküzükkel meg nem szűnik az ide* ológiai ráhatást is felhasználni ellenünk, akkor nyilvánvaló előttünk,hoc a jobboldali elhajlás időszakában ezekből a gyökerektől bőven sarjadtak a sovinizmus megjelenési formái. ilemes Dezsőt doboddal! elhajlások a hazafi ség kérdésében és a náció* nalista jelenségek c. cikkében /propagandista,IV.évf* 8.sz./rá!r?ut' t arra, hogy a jobboldali elhajlás idejében propagált "egységes magyar kultúra* nevében hogyan liamtsitották meg a haladé nemzeti gyonónyok fogalmat,ho- gym bővítették azokat aanyira,iiogy kritikátlanul alá ja vontá?* eryértei - idén haladónak nem, sut ve éjéig reakciós irodalmi termékeket és er,es irdk haladónak n«a nevezhető müveit, mint pl. "Az emb**r trag 'dió jót11 vagy Jó ai *gész életművét, hangsúlyozva,hogy kulturális dy^kségünket a ss'ocl- elásta kultúra kiala ités^urde ében a szükséges kritikával ellátva kell ismertetnünk. De megjelennek a s vlnlszta gőgnek különböző megnyilvánulásai is,mint pl* kulturf /lénnyel való magyarázata a szocializmus cpitésében elért sikerek, nek, vagy hallatlan mértékben fellendült magyar sport sikere; knek./ütótobi esetben a "magyár faj" sportra termettségét is hallottam emlegetni, z ugyanaz az érzésem volt akkor-mint régen,amikor arról hallottam,hogy mi •lóra termett* faj volnánk. Kicsit olyankor mindig restelltem magamat, hogy soha nem ültem lovon. Még szerencse,hagy valamikor sportoltam s ily« Nehezebb elésének elhanyagolásának a következményei , , eitbb kérdésnek látszik e határkérdések, az 1946-os párizsi békék kor* dósénak felvetése, filmez elvtárs idézett cikkében ezzel a kérdéssel kap* cadatban minden lényeges elmondhatót elmondott. Felvetette véleményem n;«rint is helyesen, e békéékkel kapcsolatosan © magyar nép felelősségét is. Véleményem szerint azonban a né felelősségének mai felvetése csak abból a szempontból hasznos, hogy^as országában úrrá lett dolgozó ezekkel a b beikkel kapcsolatban fex ne idéznénk egy bizonyos nerazi tragédia-hangulatot , azt,hogy a békékben valamit jóvátehetetlen baj 2üdült ránk,ar.;it azonban rnagmkn&k köszönhetünk.A jovmtehetetlen haj ug/a* nia baj marad akkor is, ha mágiáik idéztük a fejünkre s Így óva vagy óhatatlan íeltámasztunk egy bizonyos busmagyar hangulatot s éppen ez az,aminek feltám sztása káros s egyben teljesen indokolatlan* Helyesen tette Pártunk, maikor felvetette a magyar nép felelősségét akkor,amikor érnék a felelősségnek az krzése még esetleg fegyérként lett volna használható a Szovjetunió elleni bűnöz háborúban való ré;?zvétd ellen. De ma, amikor valamennyi e kérdésben érdekelt országban a szocializmus építőse folyik, a határkérdésekre nem a felelősség fe idézésével kell válaszolnunk. Azt kell megmutatnunk a j ószánd éku bus - alr od óknak, hogy 1946-ra olyan körül* fények következtek, amel ek között a tragédia-hangulat teljesest! értelmetlen, elvileg épppen úgy,mint a gyakorlatban. Arról van u.l. szó,hogy ezemüni előtt j'tsaódik le az a nevezetes folyamat-hogy a buraeoa társadalmi *eads>er felszám' lásával együtt felszámolódik a sovinizmus és minden vele összekapcsolódó kérdés. Emlékeztetni kell arra,hogy a nacionalizmust a feltörő burzsoázia termelte /
