Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1955-1956

1955. november 4., tanácsülés - Napirend: - 1. A DISZ és a hallgatóközösség nevelőszerepe és a kultúrmunka helyzete főiskolánkon.

■2nintha felnőttek len ének. 'lobbet tartunk felőlük, mint amire még képesek.

Misik fontos feladat 8 segítés formáimat:, módszereinek helyei megválaszt%ö. Itt semmiféle receptet nem alkalmazhatunk, -ppen ezért világosan kell látni az eszmei politikai oélon kiindulva és a hallgatók fejlettségét figyelembe véve, hogy milyen általános elve* szerint kell foglalkozni az ifjúsági szervezettel.

mindezeknek a nroblémáknak a pedagógiai módszertani kidolgoz« tét a Móds erfeani Bízottá g magára vállalja. A tanév folyamin rész ben megfigyeié eket végez, részben beszélgetéseket folytat oktatókkal és hallgatókkal és mincteek alapján az áprilisi Módszertani Bizottsági ^nkétra kidolgozza az ifjúsági szervezet megsegítésének legfőbb elvi módszeres problémáit. Ezt az anyagot megfelelő formában az ifjúsági vezetők felé is ismertetjük.

2./Hegyi József: A Disz. a Párt édesgyermeke, mindnyájunk éiesgyerme- i:e se31, hogy legyen. Ügy emlékszik, hogy heyes intézmény volt a tanácsadó tanár odaílllfcísa a Disz.közvetlen megsegítésére. Pel kellene újítani a tanácsadó tanári intézményt, o maga is felajánlj, hogy egy Disz.csoportnál ilyen minőségben hajlandó működni.

3./^em®a látván: Az irodalmi tanszéken is megbeszéljük hallgatóink

eszmei"'politikai nevelését. Azon töprengtünk, hogy a főiskolán viszonylag miért olyan nehéz a nevelő munka. Krre bizonyos mértékben v laczt adott a fáxsadalmi Szemle legutóbbi számában megjelent ciks "Az uj tanév feladatai egyetemeken," Ez a oikk rámutat arra. hogy az egyetemek és főiskolák hallgatói az egész ország területéről kerülnek össze. így sokféle világnézetet képviselnek. Ezért igen lényeges dolog hallgatóink alapos megismerése. Milyen módon lehet ezt elérni? Egyrészt úgy, hogy elmegyünk a hallgatok által rendesett összejövetelekre, másrészt mi magunk is rendezünk hallgat inknak ilyen összejöveteleket. így alkalmunk van hallgatóink fesztelen megnyilvánulásait megfigyelni. Pl. magyar irodalom szakos hallgatók nem rég megrendezett szakestjén vettünk részt. Ott rájöttünk arra. hogy hallgatóink közösségi szelleme nagyon roesa.

A férfi hallgatók nem mentek el a szökésire. Egyéni beszélgetéseink sorén kitűnt, hogy a rossz közösségi szellem egyik oka a férfi és női hallgatók aránytalan összetétele a magyar-orosz szakon.

/ős ses hallgató 2^. ebből 7 férfi/. Ugyanakkor a hét folyamán zenés irodalmi délutánt redőztünk. Ez rendkívül jól sikerült. A hallgatók közül többen szerepeltek. A műsor befejezése után negyed óra múlva fölmentem a férfi diákotthon egyik szobájába. Amint sejtettem, ott a zenés irodalmi délután tartalmát illetően heves vita alakult ki, A vita során alkalmam volt tapasztalni, az ott lakó magyar szakos hallgatók felfog sét, gondolkodását, világnézetét.

Az ilyen tapasztalatainkat aztán felhasználhatjuk arra, hogy alapot teremtsünk hallgatóinkkal való egyéni beszélgetéshez, Ennek alapján könnyen ad dik olyan téma, amely hallgatóink elevenére vág. és nem vagyunk kitéve annak, hogy beszélgetésünk során nem nyilatkoznak meg a hallgatók.

4./ ^hanyj Jenő: A múlt hónapban több Diaa.csoport munkaértekezleteit ss Msz.csoport vifcátt látogattam meg. Az ott tapasztalata* alapján az a meggyőződésem, hogy igen sokjt tu&iak segíteni & Disz-nok okkor, ha résztveszünk rendez vényei ken. Dis csoport vitákon spontán módon felvetődnek olyan problémák is, amelyeket különben összevont Disz,gyűléseken nem vetnének fel a csoporttagok. Az Így felvetett kérdések megoldás ban igen sokat segíthetnének oktatóink. Olyan csoportokban, ahol tanárok is jelen voltak, egészen máshogy alakultak a vit k, mint a magukra hagyott Disz,csoportokban. Javaslom, hogy

Son5® rendezett »lttlra bitéit meg tep&satoltabb. Idősebb oktatókat, ta .szakvezetőket la, akik nagyobb pedagógiai