Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1954-1955
1954. december 3., tanácsülés - Napirend: - 1. A hazafias nevelés kérdései.
%-llé lot a 855-1- r, ajusag-u. <*, J«k ‘ >n I A hjzafins «velős kérdései. A hazafias nevelés a szocializmust épitő országokban a kommunista erkölcsi nevelés szerves része, legfontosabb szektora. Az erkölcsi nevelés legszerfc^ágazóbfcj legnagyobb jelentőségű területe. így van az hazánkban is. Éppen azért referátumom nem is tart igényt a kérdés teljes értékű összefogás ra. Csak vitaindító, problémaiéIvető akar lenni, amelyhez a megoldást majd ez egyes tanszékek vezetői mondj k el. A hazafias nevelés iskoláinkban és az iskolán kivül kulturforra- delmunk egyik sarkalatos kérdése. Mutatja ezt az is, hogy mind több szó esik róla napjainkban. Szerepel ez a kérdés a M.D.P. Politik»! Aka déniáján /Darvas 1952.május IS./, az MDP II. és III.kongresszusán /Révai József, Farkas Mihály/, a Központi Vezetőség határozataiban, napilapokban, kiadványokban és szakfolyóiratokban, a falusi pedagógusok” országos ^onfere: ciáján /1954-.nov. 15-16./, a Hazafias Népfront tevéken; ségében os feladataiban. I indez azt mutatja, hogy a hazafias nevelés kérdése nem kielégítően megoldott kérdés hazánkban. A Párt II.kongresszusának határozata kimondja, hogy '*Egész népünket nagyobb áldozatkészségre, a nehézségek bátor leküzdésére, hazaszeretetre, a békeszerető szabad népekkel, az egész világ dolgozó tömegeivel való szolidaritásra, az emberi halad- s élén járó' Szovjetunió iránti szeretetne és ragaszkodásra kell nevelnünk11. Ezt a határozatot Darvas, akkori oktatásügyi miniszter úgy értékeli ? hogy a kongresszus útmutatásai,- népünk szocialista Öntudatának rioe les ében s a szociálist# hazafiság, a haza iránti önfeláldozó szeretet mély érzésének kiformálásában - különleges jelentős >yii*tc egész közoktatásunk szempontjából. Hiszen s mi iskoláink azok, ahol az ifjúság nevelkedikj ahol a jövő nemzedéke kiformálódik. Főiskolánk igazgatósága és 'fanári testűié te a kérdés jelentőségéi és aktualitását átérezve iám ár másodszor tűzi napirendre a hazafias nevelés megvitatását. Elsa alkalomnál Vass Károly a történelmi tanszék vezetője fcartotl e kérdésről igei értékes tartalmas előadást, ezelőtt két évvel /1952. szept./ Ebben az előadásban foglalkozott: a hazafias nevelés fontoss - gával, a hazafis g fogilmának fejlődésével, értelmezésével, a hazaszeretetre való nevelés helyzetével iskoláinkban és a hazaszeretetre való nevelés módszereivel. Az előadást határozatok is követték, a határozatokat okt-tó- nevelő munkánkban jórészt érvényesítettük is. Azóta két év telt el, a hazafias nevelés ügye nem veszített uktu- alit sából, oőt fontossága megnövekedett. Főiskolánk hallgatósága azóti kicserélődött s uj hallgató3agunk körében nyert tapasztalatok, az elmúl két év tapasztala tai, valamint a három éves tanárképzés körvonalainak, tantervének és óratervének kibontakozása újra aktuálisa tette a haza— i'fcas nevelés egyes problémáinak napirendre tűzését. Az első kérdés, ami a problémák vizsgálata során felötlik bennünk mért nem sikerült országos és főiskolai viszonylatban a hazafira nevelés kérdését megnyugtatóan megoldani? Ennek okát én abban látom, hogy a hazafias nevelés anyaga elsösor ban isméiét lenne. Ezek az ismeretek azonban még nem eléggé konkrétek és élők, hanem még erősen kötöttek, formalisztikusak, szólamszerüek, nem mélyről fakadók, nem kellően átérzettek s igy nem elég igazak, nem eléggé átütü erejűek, a tanulókat hallgatókat cselekvésre nem eléggé késztetők! Ennek mi lehet az oka? Mód Aladár és Erdey Grúz Tibor szerint egyrészt a múlt öröksége, másrészt pedig az, hogy a felszabadulás irtán napjainkig sók tényező hátráltatta a nevelőm e kérdésben való egységes áliásfoglalásáfe, a hazafias érzelmek sz^bjd kibontakozás ,t. A múlt öröksége a Horthy uralom idejéből szármázik, amelynek
