Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1954-1955
1954. november 17., kibővített tanácsülés - Napirend: - 1. A 3 éves főiskola óra- és vizsgatervének megvitatása.
jobban lehetne biztosítani akkor, ha külön egy-egy napra, vagy hétre elmennének hospitálni a gyakorló iskolába. így nemcsak a tanítási órákról de az egész gysk.iskolai műnk ról teljes képet kapna a hallgató. Ezenkívül biztosítani lehetne az egész évre elosztott tanítás mellett is azt, hogy a hallgatók témákat tanítsanak és igy gyakorolják a tematikus tervezést. Csaba Károly» Csodálkozom azon, hogy a pestié és az egri főiskola a 6 fiefcés”"'gyakoris ti képzés mellett döntött. A jelenlegi forma mögött négy éves gyakorlat áll, mig a 6 hetes újszerű próbálkozás lenne. A gyakorlati képzést fokozatossá ki kell terjeszteni a gyakorló év megszűntével az iskolánkivuli munkára is, a 6 hetes képzés erre vajmi kevés lehetőséget ad. Igazat adok Csukás elvt:rsnak abban, hogy a 6 hetes képzésnek van olyan előnye, hogy folyamatosan élnek a hallgatók a gyakorlóiskolában, de még ki:,lótszámú csoportok esetén sem tudna a gyakorló iskola ezt a feladatot a jelen szervezési formával megoldani. dr.Bons Imre: Az eddig kialakult vita során úgy látszott, hogy a gyakoriati le'épzés eddig már kitapasztalt és jól kialakult módja a legcélszerűbb. Csukás elv társ olyan szempontokat is felvetett, amelyek meggondolásra késztetnek és amelyek megfontolása után mégis azt kell mondanunk, hogy az eredeti elgondolásunk a helyesebb, de kiegészítve mindazokkal az értékekkel, amelyek Csukás elv társ érvei között szerepééinek • fgy feltétlenül szükséges, hogy a hallgatók legalább néhány napra elmélyedjenek az iskolai munkában, ezt s pedagógiai tanszék a gyakorlati kiképzéssel kapcsolatban minden nehézség nélkül meg tudja oldani. Ez a megoldás még mindig sokkal jobb, mint ha a főiskola apparátusa 6 hétig üresen jár és a hallgató úgy kapcsolódik a főiskolai munkából, hogy az államvizsgára való felkészülés sokkal nehezebbé válik sz a ra mint eddig. A szaktárgyak szempontjából is összehasonlíthatatlanul jobb o z a megoldás, ha az egész III.évben folyik a gyakorlati kiképzés, mert az előadásokról mindössze egyszerre kát-három hallgató hiányzik, s ezt a pár órás mulasztást a III. évfolyamon be-* S ótolni, ugygondolom nem ütközik nagy nehézségbe"a hallgatók számára. i az anyagunkat már eleve úgy osztottuk el, hogy az utolsó félévbe tanításra kerülő anyagrészt a hallgatók már birtokolják* A teljes gyakorlati kiképzést mindenesetre sokkal eredményesebben vállalhatjuk egy év, mint 6 hét alatt, mert fi hét kiképzés erősen gyor^talpa- lás jellegű s olyan sűrűn követik egymást a tanítások, hogy a hall- - gató arra tisztességesen felkészülni sem, tun, pláne akkor ha esetleg ehhez külön vázlatrajzot, térképvázlatot kell készítenie, irodalmi, demonstrációs, stb. anyagot kell összegyűjtenie. dr.Komlósi Nem helyes a gyakorlati képzést a Vl.félávre át teani. Ekkorra ugyanis minden főiskolai hallgató elsajátítja szakmai anyagát^olyan mértékben, hogy* ált.iskolában bármely anyagrészt tudja tanítani. A pedagógiai tárgyakat pedig már teljesen befejezik. De a szervezésnél úgyis arra ügyelünk, hogy először a tanítóképzőt végzettek tanítsanak, ez a többi hallgatónak Í3 buzdításul szolgál, látják, hogy hallgató kársaik milyen sikeresen birkóznak meg a feladattal. Bz a példamutatás a 6 hetes képzés esetében kiesik. Az ált.iskola megismerése szempontjából sem helyes, ha 80-90 haliga hó elözönli a gyakorló tSj ekkor ti. nem a valódi képét látja az iskolának, hanem egy túlfeszített hajssát, amikor se az igazgató, se az osztályfőnök, se a szaktanár nem ér rá elbeszélgetni a jelöltekkel. Az ólt.iskola szempontjából is kárqj ha éppen ax II.félévben 5 hét kiesik. Kérdés, hogy ezt az osztályvezető szaktanárok tanév végéig be tudják-e hozni; A vT. félévi előadás a főiskolán azért is fontos, hogy államvizsgára a hallgatók szaktárgyaikból alaposan felkészülhessenek, ebben az utolsó időszakban a szaktanszékek teljesen kezükben tartsák a hallgatóságot.
