Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1954-1955
1954. november 17., kibővített tanácsülés - Napirend: - 1. A 3 éves főiskola óra- és vizsgatervének megvitatása.
-12a főiskolának és egyetemnek viszont teljesen a szaknyelvbe Való bele- dol.p zásra kellene a figyelmét fordítania. Ha az ember ilyen* egyértelmű és hat rozott célt tűz maga elé, akkor két esztendő elegendő arra, hogy a hallgatók a szaknyelvüket elsajátítsak, viszont felemás megoldással ennyi idő is kevés erre. Viszont két félévre leszorítva a főiskolai orosz tanítást-semmi-féle pozitív eredményt elérni nem lehet, Jillek Emil; Lehet, hogy félreértettem dr.Temesi elvtársnak hozzászó— lasst a nem testnevelés szakos hallgatók testnev.oktat sáboz, de úgy értettem, hogy a nemszakos hallgatók foglalkoztat sara az első négy félévben egy-egy órát taJít szükségesnek azért, hogy ez alatt hangolni tudjuk 3 hallgatókat a sportköri munkában való részvételre, mert a magyar sport társadalmi színvonala elég magas az ilyen feladatok megoldására. ez a hozzászólás valódi tartalma, akkor meg. kell jegyeznem, hogy 3 közös testnevelésnek elsősorban közvetlen nevelői feladatokat kell megoldania a sportkör beszervezésén túl, és a sportköri munka nagyrészt már minőségi vonatkozásokat érint, ami túl magas követeimé— Yiyeket támasztana a hallgatóság többségével szemben. Meg kell állapítanom, hogy a tudományosan megalapozott szocialista testnevelést nem szabad u/ább megterhelésnek tekinteni, hanem éppen a megterhelés köny- nyitésé i/biztosító lehetőségnek. 'les tnevel és i szemléletünk alapja: a .társadalom tagjai számára könyebbé tanai a feladatok megoldását. A hat féléves foglalkoztatás feltétlen szükségességét kell hangsúlyoznom, mert társadalmunk a bányászokkal, vasutasokkal általában fizikai munkát végzőkkel szemben is igényt támaszt, testnevelési foglalkozáso- kon keresztül történő önképzéssel, így egészen természetes, ho^y az inkább szellemi munkával foglalkoztatottak ilyenirányú továbbképzésé elengedhetetlen követelmény. Ez különösképpen a pedagógustársadalom vonatkozásában döntőt mert ha őket arra való hivatkozással, hogy bizonyos időszakokban valamivel több a megterhelésük az átlagnál, nem részesítenénk ezekben az időszakokban testnevelésbon, ez azt jelentené, hogy a testnevelés pedagógiai célkitűzéseit ne .< kapcsolnák be a nevelés egészébe, hanem’csak arra a területre szorítanánk, amikor semmi tevését akarjuk ezzel helyettesíteni. dr.Uherkovich Gábor: Az az aggodalom, hogy a gyakorlati kiképzésen résztvevő haiigatók'alkslmankint hiányoznak az előadásokról, csak évekkel ezelőtt volt indokolt. Ma amikor sokszorosított jegyzetek, sőt tankönyvek az egész vizsgaanyagot tartalmazzák, azonkívül az előadásokon amu ysem szükséges a teljes vizsgaanyagot előadnunk, annyit nyugodtan elvárhatunk a hallgatóktól, hogy egy-egy anyagrészt önállóan tudjon pótolni. Ilyen szempontból tehat nem szükséges 6 hétre összevonni a gyakorlati kiképzés idejét, hanem ezt nyugodtan eloszthatjuk hosszabb időre. A 6 hetes kiképzés különben is csak kis létszámú évfolyamokkal oldható meg, igy pl, & mostani I.óves két biológus szakcsoport Öoszlétszá#a közel 40, ezekkel szinte lehetetlen 6 hetes gyakorlati kiképzést megoldani. dr.Kelemen László: A gyakorlati képzéssel kapcsolatban a 6 hetes képzés ellen ielhozott érvekhez még a következőket szeretném hozzátenni. A q hetes képzés esetén az a furcsa helyzet állna elő, hogy még a sokkal kisebb hallgatólétszám esetén sem lenne elégséges a mostani gyakorló iskola. Vagyis a 6 -hetes képzés helytelenségét az is mutätja,hogy kisebb hallgatólétszám esetén sokkal nagyobb apparátust követel. A 6 hetes képzés esetén a gyakorlati képzés eddigi legfőbb értéke a pedagógiai elméleti oktatás, a szaktárgyi oktatás és gyakoris ti oktatás egysége szűnne meg. A gyakorlati képzés jóformán egyedül a gyak.isko- lal nevelők kezébe menne át és a pedagógiai tanszék és a szaktanszékek egységes irányitó és ellenőrző munkája meggyöngülne. A 6 hetes képzés előnyei tehát azt, hogy teljes képet kapjanak a gyak.isk.életérői sekkki
