Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1954-1955

1954. november 17., kibővített tanácsülés - Napirend: - 1. A 3 éves főiskola óra- és vizsgatervének megvitatása.

-2­Buday Lajos* Szükségesnek tartje, hogy a szakpárosítás kérdését is az általános iskolai szükséglet szempontjából vizsgálja meg a Tanács, tájékoztat st szeretne kapói: mennyi és milyen szakos nevelőre van szükség az ált.iskolákban. így nyilvánvalóvá válna hogy milyen szak­párokkal tud jól dől; ózni /órasz'-mkihasználás/"a jövőben az általános iskola. Kagyopb szükséglet esetében több felvétel és több tárggyal való aaiekpárositás indokolt, kisebb szükségletnél egy szakpár is elég. A rajz ezakp rösifcásssl megemlíti, hogy 30 os e rajz tanár hiány. Ez a jövőben még csak emelkedni fog, mert « Képzőművészeti -Főiskolán meg­szűnt a rajztanár-képzés. Az egyetemeken más szökős tanárokat képeznek, de rajztan árképzés nem íolyik. Három pedagógiai főiskolán történt I. éves rajzszakos felvétel. így az óriási rajztanán:hiánnyal szemben mindéi össze a Szegeden felvett 14 l.éves hallgató jöhet számításba a rojzfeo- nárhiány le aizdé érc.- A foldrajz-rsjz szakcsoportot jónak tartja, de a jövőben, éppen $ szükséglet folyt- n meg kellene kiaérfclni a matemati­ka-rajz szak beindítását, amely ha kevesebb válogatási lehhőséget nyújt is, de az ijyen szakos nevelő teljes óraszámú foglalkoztatását oldja ieg. A ma téma tika-rajz sz. ' rej z i rs ében is • jelentő» segítséget kap a mértan tonit is tanitfsához ; ifes Fér -he: Az orosz tanszék részéről- a magyar—orosz szakcso portost* <ek találjuk. Az eddigi egyszakos orosz képzés szükség meg­oldás volt, és csak addig állhatott fenn, ameddig olyan hallgatókból tevődött ö Be a tanszék, amelyek,a középiskolában aég orosz nem tanul­tak, vo£«y csak. ré.-zben tanultak, izeknek a gyakorlati munkája is sok ne­hézséget t msszt, -ért mór alig van olyan által -nos iskola, ahol az orosz órák száma e^y tanár teljes óraszámát kitérmé. Orosz szakosaink­nak többsége a heti 12 óra oroszon kívül mindenféle más t r^yst is kény­telen vállalni, amire pedig szakképesítésük nincs. A magyar-orosz szak­csoport ősit musí, »ok az magyar, mind az orosz nyelvet tanítani,"ha mind a két fcárgy hét mind s egy ember kezében von. azért is jó, mert s két tárgy szorosan kiegészíti 0gy­ári.titkos és i területe és kétségkívül igen. eredményesen le— dr .holta rprcnc: A magya r-oresz szak igen nehéz. Az óraszám is Proble­matikus: '3 "magyar szakosoknak az "lt.iskolában elég 3z óraszámúi, egy aegyarszokos ellátja az cr kát. Viszont sem az orosz, sem a történelem szakosoknak nincs oOLág ór juk. Meggondolandó tehát, hogy nem lenne-e helyes egy orosz—történelem szakcsoport indítása a magyar—orosz helyett, Az iskolában egy történelem-orosz szakos el tudná látni ennek 3 két. tárgynak oz óráit. dr .fernes! íh ly: A szakpárosítások közül helyeslem, azt a tervet, amely figyelem,too veszi az ált.iskola igényét és .ennek icgf eleiden 9 magyart dalom szak mellett egyértékü. orosz szakképesítés biztosítása. Mindene­képpen helyes és sz egyszakos képzésűéi is jobb na yar—történelem szak­csoport, minthogy c történelem az irodalmi es a nyeivi ismeretek törté­neti ^átteró nek biztosítására elengedhetetlen. Ugyancsak jól kiegészíti eg r, 3 magyar érek szakcsoport, hiszen az ének a magyar népdalanyag részletesebb ismertetésével közvetlenül kapcsolatban van 3 magyar iro­dalmi és sok vonatkozásban 3 magyar nyelvi anyaggal is. m helyesellém azonban azt a szakeseportosit tat, amely az eddigi ha­gyományoknak megfelelően az éneket a történelemmel kapcsolja-együvé. A két szak ugyanis nem támaszkodik éa nem is támaszkodhat lényegesen 3 másik tárgy anyagárra. K \ V

Next

/
Oldalképek
Tartalom