Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1954-1955
1954. október 29., kari és tanácsülés - Jelen vannak: a főiskola összes oktatói, valamint a tanácstagok. - Napirend: - 1. Az esztétikai nevelés a főiskolán és az általános iskolai nevelőmunkában. - 2. Időszerű kérdések: - a.) Víz- és áramtakarékosság. - b.) A hároméves főiskola óra- és vizsgaterveire vonatkozó javaslatok bekérése. - c.) Felhívás a Magyar Közlönyben megjelent Gyakorlóévesek szabályzatának tanulmányozására. - d.) Pályázat hirdetése a hallgatóknak és a gyakorlóéves tanároknak a felszabadulás 10. éves évfordulója alkalmából. - e.) Betegség miatt kimaradt hallgató helyett javaslat Rákosi-ösztöndíj adományozására.
—6— eszközei.” A tudományos és a művészi megismerés közötti különbség tehát nem a tartalomban, hanem a tartalom feldőlsz sának móddá ben van. Hogy es mit jelent, azt mir Bjelinszkij, az orosz forradalmár demokrata v gállapitotts. Idézem» nA filozófus szillogizmusokban beszél a költő képekben, de mind a kettő ugyanazt mondj®. A közgazdász statisztikai adatokkal felvértezve, olvasóinak »®§y hallgatóinak értelmére hatva bizonyítja, ogy ennek vagy annak az osztálynak társadalmi helyzete ilyen vagy olyan okok következtében mennyit javult meg, mennyit romlott. A költő a valóság eleven képzeletére h*tva— hogy ennek vagy annak az osztálynak a t rs#d»lmi helyzete ilyen uny olyan okoknál fogva valóban sokat javult vagy rorálotfc. Az egyik bizonyít. a másik ne mutat, de mind a kettő meggyőz. Csakhogy az egyik logikai érvekkel, a másik költői képekkel*r* A tudományos és a művészi megisiaeréslközötfc téhit valóban szoros kapcsolat, kölcsönös f . 11 fenn. A realiits művészet is « társadalmi élet realitását mutatja be művészi formában, tipikus szereplőkkel és tipikus helyzetek ábrázolás Val, tehát a valósig mélyebb megértését szol; az értelmi neve' ismerés módszereibe idézetben belőttük, hogy ,rJind a tudománysa, ind a művészetre jellemzőek a megismerés folyamatának közös törvényszerűségei.’* Ezek pedig — mint tudjuk—» az érzéki szemléletből Való kiind lás, majd a belső szemlélet, a szétbontás, utána az ált»linosifcés, végül a gyakorlat. A művészi alkotás is így születik, a elemzése közben a tanulók elsajátítják a megismerés folyamatának szükségszerű amefcét* Ha mindehhez még hozzávesszük, hégy a szeretet a természet és a népi élet 3aj fees szépségei iránt ugyancsak erős ősztönzést ad a sokoldalú érdeklődés ki»lakúiésának, a mélyebb értelmi fejleszfcé3nek : és képzésnek, vil gossa válik* előttünk, hogy uz esztétikai nevelés _ milyen szoros összefüggésben van az ember értelmi fejlesztésével. Oktató-nevelő unkánk sok területével kapcsel* tban megtal Ihyfejük még est a korrelációt. De időtakarékossá,;! okokból most még csak a testneveléssel való kapcsolataira hívom fel a figyelmet, még pedig Kairov egy mondatával: ”A harmonikus an fejlett test, az arányos forrná az erőt Ijes, de ugyanakkor mértéktartó, ügyes, tudatos éa szép mozgó nemcsak észt tikéi orö öt szereznek nekünk, huné: egyben az ember normális testi fejlődésének és jellemző isméxfe tőjelei•” ó« is fejezhetjük vizsgálódásainknak »lepvető elvi kérdésekkel foglalkozó részét, ^elbeszéltük az esztétikai nevelés fogalmát, a fogalom helyes értelmezését. Látjuk most már a jelentőségét és szerepét is a kommunista nevelés egészében, összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy »z esztétikai nevelésnek hatalmas szerepe v»n a kommunista tér— saoalorc sokoldalúan fejlett emberének által nos nevelési feladatain belül. A szemályisé ; egyik oldalának nevelését jelenti; de ugyanakkor szoros összefüggésben van a személyiség többi oldalinak helyes kialaki fsával, az erkölcsi neveléssel, az értelmi neveléssel, a testi neveléssel. Ken különálló nevelői feladat, hanem olyan terület© munkánknak, amelyre gondolnunk kell minden irányú oktat ó-neve lőmun- k okban. Bsztétikai nevelés nélkül *z uj ember torz képét alakíthatjuk csak ki, semmiképpen sem azt, akikre Marx gondolt, megírta, hogy ez az uj ember majd **• tárgyi világot a szépség törvényei siemt formálj®. feladatunk most már az, hogy az esztétikai nevelés megvalósításának módjaival is röviden beoselgessünk. Az első, rfiaife ezzel kapcsolatban hangsúlyoznunk kell, ezatudafcO£ 3ág és a tervszerűség szükségessége. Ilyen-amolyan esztétikai nevelés eddig is folyt iskoláinkban, de hi nyzi^ a megalapozott elveken nyugi tudatosság és a tervszerűség ebben a munkában. Által nos, közép- és mamai
