Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1954-1955
1954. október 29., kari és tanácsülés - Jelen vannak: a főiskola összes oktatói, valamint a tanácstagok. - Napirend: - 1. Az esztétikai nevelés a főiskolán és az általános iskolai nevelőmunkában. - 2. Időszerű kérdések: - a.) Víz- és áramtakarékosság. - b.) A hároméves főiskola óra- és vizsgaterveire vonatkozó javaslatok bekérése. - c.) Felhívás a Magyar Közlönyben megjelent Gyakorlóévesek szabályzatának tanulmányozására. - d.) Pályázat hirdetése a hallgatóknak és a gyakorlóéves tanároknak a felszabadulás 10. éves évfordulója alkalmából. - e.) Betegség miatt kimaradt hallgató helyett javaslat Rákosi-ösztöndíj adományozására.
szépség, s amennyivel a szellem és termékei aegaoabbrendüek, mint a természet és jelenségei, annyival magasabbraadu a művészeti szép is, mint a természet* szépség©." üi sem természetesebb, mint hogy ilyen elvi kiindulópont elvezet bennünket ahhoz a tézishez* hogy az* &t$tó— tikéi nevelés tehát egyenlő a művészeti neveléssel* Lss#l szemben azonban ott van az orosz forradalmi demokraták állásfoglalása, akiknek felfog sát Osernisevszktj fogalmazta meg a leghatározottabban, amikor kijelentette: "A szép: az él-t." & ez azt jalenti, hogy a szépnek nincsen más forrása, lint a valóságos anyagi ölet. ".Szép ez, amiben az életet látjuk"- olvassuk egy másik helyen, 6 ebből leglkuöen levonja a következtetést: a művészet rendeltetése ez, hogy a való élet jelenségeit reprodukálja, de úgy, hogy a valóság lényegét óniékelfcesae* ?ehat az igazi művészet azé-*» ég* nem magaasbb- rendű, aint a természeté, sót széppé csak az t^szi, hogy a valóságot lényeges vonásaiban törvényszerű fejlödé; ében ábrázolja* Bjelinazkij r Csenyisevdskij előtt megérta, bér lényegesen kevesebb bizonyítéké kai indokolva a tételt: "..»minden szépet kizárólag az élő valóság foglal aaghban." /Lermontov költészete./ A materiül!:;ta esztétika is ezt az elvi alapot fogadja el, hiszen szervesen következik a lét és teást ismeretes téziséből, a lét elsődlegességének Ivéből, abból, hogy a tudat csupán tükröződésé a létnek. hindibből pedig a pedagógia számára azt a következtetést 3Zürhet jük le, hogy nem* elég sz embereket a művészetekbe a megnyilvánuló széphez elve efStühk, hanem oda kell őket vezetnünk » forr shozt Valóságba* tehát a természetben és a társadalmi életben, 9 helyes emberi ma getan* t ísban rejlő széphez. edi nememéi • IdvélizIfBük JiHielnalr 1« ■ OMUed avü>- tokreia tágjai, ide ol kell jutniok a tömegeknek, az uj t rsadalon minden ta jónak, mert csak igy lesz kiegyensúlyozott, boldog emberré* abacs íme: ©z is oka *#anak, hogy mi a burzsoá nevoléssel szemben, enalj csak a iabbfoku iskolákban tanított művészettörténettel vagy rajz- oktatás al igyekezett esztétikai nevelést végezni a kiváltságosak ,;;yaa -lékéi számáré, mi már az általános iskolában oktató-nevelőmunkr.nk mia» den mozzanatával el akarjuk vezetni tanulóinkat & vidá , derüü élet egyik na y titkához: az életben, a valóságban, a helyes emberi nagekaj tásben rejlő szép meglőtésához es megvalósításéhoz* £z a munka pedig éppenséggel nem valamiféle burzoá csőkévény, előkelósdicégre nevelés, Cb zefoglslóan. elfogadhatjuk tehet a szovjet pedagógusnak o^cijnuk újabban ismeretessé vált meghatároz sat: "Esztétikai nevelés azon képesség fejlesztését érjük, amellyel a növendék érzékeli, érzi 1 helyesen megérti a szépet a környező valóséglban, e társadalmi viszonyt ban, a természetben és a mivészi alkotásokban. !tSzt azonban még kiég©» szítjuk a kaírovi maghatározás egyik lényeges tézisével, t.i. azzal, hogy az esztétikai nevelés ann^k a képességnek a nevel ét is jelenti amellyel 9 nővén ékek "a szépet alkotó tevékenységükben és mindennap: életükbe»?., is m©gázátesitÓk". Bés ük most mór, 'ilyen jelentősége és szerepe van rannek a nevel egészében! :alen, hogy az ©aztékkal nevelés a kommun ia t a emberneve léi szerves része, elengedhetetlen tartozéka, szükségszerű velejárója* A :ou.uinlsta nevelés eszménye: a sokoldalúan fejlete ozeiaéiyi& "A szakid szerint lórintozott embert a szocialista term-lés f itétele: nők megfelelően a sokoldalúén fejlett embertípus váltja fel"— irfe Lngels. fájjon ki kételkedik abban, hogy &z ember fizikai és szellemi képességeinek mindébe ldalu kibontatí-ozasához mérhetetlenül sokat segit • zene, as irodalom,, a képzőművészet, a tánc, « színház, a film, szóv a művészet, de az is, ha megkedvelt etjük vele a rendet, a tisztasí'got a szép teomyzetet, a fegyelmezett, helyes magatort/stf az életben, a •' lóságban meglévő milliónyi szépséget, a harmonikusan kiégyenoulyozott
