Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1954-1955
1954. október 29., kari és tanácsülés - Jelen vannak: a főiskola összes oktatói, valamint a tanácstagok. - Napirend: - 1. Az esztétikai nevelés a főiskolán és az általános iskolai nevelőmunkában. - 2. Időszerű kérdések: - a.) Víz- és áramtakarékosság. - b.) A hároméves főiskola óra- és vizsgaterveire vonatkozó javaslatok bekérése. - c.) Felhívás a Magyar Közlönyben megjelent Gyakorlóévesek szabályzatának tanulmányozására. - d.) Pályázat hirdetése a hallgatóknak és a gyakorlóéves tanároknak a felszabadulás 10. éves évfordulója alkalmából. - e.) Betegség miatt kimaradt hallgató helyett javaslat Rákosi-ösztöndíj adományozására.
Hozzászólások. ■■ ol7* r '.-v -rí \,ji *. ov- 1 • Jv./t - c-lúony • lésé o 'u ■■ 'SI-it . osztjaííód Aladár nők a Ped.^zemle legutóbbi asr-wabm segjelént ci céar:k. azfc 3 ;egállapit náö, hopy kulturnolitikiidűc nélkülözi ez elvi, tudományos megalapozottságot* Hnnek következménye a kultúrpolitikai Irinyi t mst izmus a. &ea dogma tizii'us-e az, hogy az • -nsk az 1953-^s és UJPi-es párthatározatra volt sz rcáge ahhoz, Hogy egyáltal észre v< -"yc; az esztétikai nevelés fontossá;játí Ha kultur— polifci’-iárűtt: el’. ir tudcs.áayca olaro.-os nyug© öné.ez seirisii esetre élő nem fordulhatna. A dopiiatizrrust e téren is fel ucH zárolni, éa az O.f-ct képessé lall tenni arra, hogy a név egész területét étté-- fcintse és irányítsai Ellenkező esetben egyszeresük oda jutunk, hogy a.: , 1 <"j;- : i: nn r-'r tf.nl? kulturális oroüvüf;-■ ;e Irns helye ö felnövő nerc tudatában* Krmek e c ^-j, - cJU jelei most is sutát» kom . i lőadő elvt rs által felhozott • ..zonoru tJteetei ennek, Irl a szaktárgyi esztétikai neveltet illet, e táron mind él— telábun. miaAl a főiskolán súlyos fogyatékossá ui vednek* A süvóiuot- történeti nevelés eleni eszközeit évek óta hiába kérés /elsötétítő berendezés, epiczkop/* i.tost arra kényszerülök* hogy j művé zettőrfcéaeti anyait a t-readslorxfejlódésböl kiragaava, korezakzáxas utón, m'a tessz ének Seriében és nős tanszékek eszközeivel adjuk a legionto:>«bb alkot : r61 bánatatáat, hogy ne k.;pjo • oklevelet anélkül, hogy pl* hoiúi-.c-ról, Praxi te lesről, esek munkáiról fogalmak lenne. A művészet törtére ti anyagon kívül hatalmas lehetőségei vannak tárgyunkban az esztétikai nevelésnek ,a esek.a tört i©piainak jellegében és one 1clövéseiben tiKpmtnflrtn^ szépeégocgayilvanuíások* zenbetone, hegy a fcörténettanifc s mennyire elhanyagolja a .történőles az e-abr-ri vono Okozásaiban rejlő nevelési lelő tőségeit* -íeg kell vize» gálái j c ir baloldali azektássíg küszöböli-e ki a történ©ttanit sfeól ezeket a nevelési lehetőségeket. '• főiskolai esztétikai nevelés szükségessé yá t illetően teljesem osztom ez előadó elvtirs véleményét, és teljes mértékben hofyeelés az általa sóit taem tkaégoaségét ti, Stociay .. ."*• -agyon őrülünk, hogy főiskolánk fennáll'cáriak S.éMbiO © • '-r.: ...... lakozik jz esztétikai ueveléasvl. iánk as szervező t ébe , . ; elég erösfnogy észt' ' : érdósét is központba ' 1:étket;ja éa c kari ülésen a szocialista eüberforaélós tartalomé t teljessé teszi. Főiskolánkról kikerülő ált.l --kólái tanárainknak - JZökt'r yukxa való tekintet nélkül - a fő lakói? eél masukkal kell venni Materiül la to világnézettel, hazafias öntudattal aél v szakról tudásuk— kai és hivat íüdetűkkel együtt azt az esztétikai igényességet és tie» datossú ot, a:aUgel munkahelyükön s szoc*nevei.é-.; teljes fegyverzetű harca uivá válna-:. Hégen e nevelőtől esek uzt kívánté* , hogy szakmája szűk körében legyen otthonos és iskolai tanítási műnk j t tudja elvegezni. a u^nevelői pálya o legftagesöbbrendü társadalmi munka, amelyben b nevelőnek széles horizonton kell ismernie a problémákat, iftv az esztétikai nevelés problémáit is. A Sels»tanszék -1 fér.zcmüvénzéti növelés # kér:.-tib valósítjuk aeg az esztétikai nev< , a képzőművészétől éltei. bban vizuális nevelés az esztétikai nevelés egyik terület« e&ely áj ében, módszereiben különbözeiét ügyau más szaktárgyakban megvolócitható ©eztétiksi neveléstől, de erjzoei tartalmai?na egyező azokkal;azaz valóság, látás után történő mégistörése, az igazság és azop; u..ere.‘:'3&, ".eppiutat^pa éa aepvuloaitaG., ®oci«liota erkölcsi életűidben, runkankban, nyelvünkben, zenénkben, képzőművészetünkben, stb. Bgyufetöl harc .xinden ellen, aui oS •igaza.ág, és a szó. aég egységének , karén kívül fekszik* Ilyen síkon nézve © problémát nvm süllyedhetünk szűk prsktiolzrusbe s ne ondolünk arra, hogy az esztétikai ne— velea talányosak külsőségeket /dekoráció, s ozocijllsts társ©dőlni érintkezés formái, sfcb./ jelent. Persze ezek © kérdések is fontosak* de nm\ elaörrv/dilAÍr- " *
