Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1954-1955

1955. április 29., tanácsülés - Napirend: - 1. Az oktatási formák általános módszeres elveinek megvitatása.

klubja, valamint a v rosben rendezett hangversenyeket, előadásokat, kiállításokat, stb.- A k/ pontban, javasolt ellenőrző szemináriumi konferenciát, mint amely a kiskollokviumok feltámasztása lenne, szintén elvették.- A szakfe rgyak és közös /általános/ tárgyak szemináriumiá közli különbségtételt sem t nógatja a tanácsülés: minden szemináriumon alkotó jellegű munkát kell megkívánni, "em kell megszabni az egy hallgató által felévenként tartható referátumok számát sem: a túlterhelést a tanszékek együttműködése megelőzi.- Nem kell a humán, természettudományi és készségtárgyak szemináriumai közt sem különbséget tenni, mert ha egyáltalán ezeknél van szemin riom, annak módszere a humán tárgyak szemináriumának módszerével egyezik, v-gy a gyakorlatoknál tárgyalt gyakorla övezetéi módszerekkel, tehát nem indokolt a különbségtevés,- A II.5. pontjához: nem Kell itt sem mereven megkötni, hogy a szemináriumok tematikája kötelezően néhány héttel hátráűb legyen az előadásénál} úgy alakuljon, ahogy szükséges.- A III-VII. részek olyan didaktikai eljár sokat tartalmaznak, amelyekről nem oktathatjuk ki a főiskolán tanító elvtársakat lebecsülésük nélkül,

/Vas Karoly, Kelemen László, Költ a Ferenc, Temesi Mihály, Pécseli Lász* ló, Márk Bertalan, dr.Szántó Károly hozz szólásai/.

A gyakorlatok módszereinél megállón ifcották. hogy nem szükséges minden általános is'c.gyakorisfcot, kísérletet elvégeztetni a főiskolán /7* pont/, elegendő csak típusonként 1—1, éppen az önállóságra nevelést szem előtt tartva.- A 4.pontnál helyesebb a sorrend úgy, ha egyes feladatokat egyénileg, majd szükség szerint csoportosan végeznek el, hiszen a kollektiv munka már magasabb fokot jelent.- A l^.pontnál a munkanapló ellenőrzése órán is, órán kívül is történjék, /dr.^zántó Károly, dri.Bona Imre, Jeges Károly, Márk Bertalan, Sebestyén Zoltán, Pásztor György hozzászólásai/.

A gyakorla t i képzésse1} hospitálási elemző órával kapcsolatban is az altalános elvek kiemelésére, s^nem aprólékos, utkutatóbo való részlete c leírására van szükség.- felvetődött az a probléma, hogy nem lenne-e helyesebb, ha a mostani fokozatos előkészítés helyett a szaktanár végig minden tanításra felkészítené a hallgatót s átadná gazdag tapasztalatait. A tanácsülés azonban ezt az elképzelést elvetette, hiszen a szaktanár a megbeszéléseken tapasztalataival sokat segíthet.- A gyakorlati kiképzés osztályozásának normáját kidolgozni még korai, de szükséges az összehangolás a tanszékek közt. /dr.Bona Imre, áutnoky Jenő, Csaba Károly, dr.Kelemen László hozz szólásai/

A konzultációt illetően az a vélemény alakult ki a viták során, hogy ez a hallgatókkal való többféle egyéni foglalkozás gyűjtőneve, nem helyes nagyon mereven leszűkíteni a foga lmát./Horváth Margit, Vas Károly, Kelemen László, Jeges Károly, dr.Bona Imre/

A jobb szakdolgozatok díjazása teljesen helytelen.- A minimális terjedelmet se szabjuk meg mereven előre, hanem a tunár s tárgytól és tételtől függően állapítsa meg annak a szakdolgozónak a minimális terjedelmet. /dr.Se esi ihély, Bernáth Béla, Jeges Károly, Kolta Ferenc

A speciálkollégium tartról /tanszékenként heti h ny érában tartható, egy taliga tó hány órát vehet fel/ már van rendelet, tehát egy tanszéken ahol több tárgy kerül előadásra /pedagógiai, növénytani, stb.tanszék / ott sincsjaód arra, hogy félévenként több speciálkollégiumot hirdessenek.- Szükséges viszont az általános kollégiumok meghirdetése /nem szakosoknak pí. művészettörténet, a nacionalizmusról, stb./ a világné- z éti nevelés, az ált. müveit ég emelése érdekében, /dr.Kelemen László, Pásztor György, Korosmáros Iván, Márk Bertalan, dr.Bona Imre, Vas Károly, dr .Szántó Károly/