Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1954-1955
1955. április 29., kari ülés - Napirend: - 1. A nehézségek leküzdésére való nevelés kérdései a főiskolai oktató-nevelő munkában.
( «»er akl , ártekába» állí **£őemányez ■•s©inak nem tud közvéleményt teremteni* A ad közéletünk . . . . te* W*4l«t s ez azt jelenti,hogy tűre levéséi számára mind ..akinek abban a környezetben kell hitelt ás kdsakaratot biztosita- ala.amelybea éppen do gozik. Gyenge, vagy céljaikra, vagy felkészültségében - as a nevelő, aki nem rendelkeiík elég argur “ * a - as a nevelő, aki nem rendelkezik elég argumentummal vagy ahho*th0*y meggyőzne a kételkedhet törekvései helyes, ségárol. senki ne varja,hogy csupán azért,mert pedagógus,minden kés» dem nyesése azonnal visszhangra talál. A tekintélyek kora lejárt eboen az értelemben. Ma mindenkinek magának kell kivívnia azt a te. käözätitleni* aikűt<5 ^^«sányezéaek kivitelezéséhez viszont aól2. A történelmi kép .és valamennyi ^munkaformája bőséges lehetőséget és anyagot ad a nehézségek leküzdésére való neveléshez. fel» sorolása itt lehetetlen* Itt azt tehetjük,hogy ezt a szempontot min. den munkaformában magunk elé állítjuk s az adódó lehetőségeket maxi. m liean igyekszünk kiaknázni. Külön isen ki keU azonban emelnünk a gyakorlati képzést.áz volt eddig is az a munka terület, ami e tokin. tétben a ls-nagvóbb hatással volt hallgatóiakra, de ez agyban az is,amelyik a jövő élethivatással való közvetlen kapcsolat miatt a legtöbb vonatkozást tartalmassá a gyakorlati élethez, ahhős tehát, amelyben majd a nehézségek jelentkeznék. A Nyelvészeti tanszék hozzászólását 1* A nehézségek leküzdésére valé nevelés kérdései elválaszt, hatatlanok az ön illő munkára növeléstől, s általában egész főisfco- lal oktaté.nevoi.őiaunK n .*t6i. annex h agsuiyosása feltétélenül kívánatosnak látszik bármely módszertani tmutat óban* Különösen ki kell emelnünk,hogy a nehézségek leküzdésére valé nevelés fő területei a hallgatás önálló aiakára nevelésének legkülönbözőbb problémáitól el. váls szthatatlanok,mert pl. egy nyelvészeti szemináriumi dolgozat elkészítésében, az anyag 3 ~ zagy tiltáséba* a vezető tanár ouak a leg. . szüksé esebb forrásmunkákat jelbll meg, hiszen ezekban a hallgató már további utalásokat talál, más fozraaokra.Sermész tesen a főiskolai hallgatók fokozottabb önállóságra nevelésének hanga lyozása nem jelenti a hallgatókkal való egyéni foglalkozás megszüntetését;, szüksége őségének tagadását, legfeljebb az eddigi módszerek revízióját, s a legalkalmasabbak továbbfejlesztését* A főiskolai hallgatók minden irányú nevelésében, Így a ózni as állim©£ idäsäaak kulcsa a uesrnéi intenzivebb és rendsse- recebb önnevelés*- Sgy-egy jelentősebb feladat megoldására csak gy tudunk nagyobb akar at erűt Összpontosítani, ha sokszor gyokoroltukici- sebb, sokszor jelentéktelennek látssé ebetekben* Az akaraterő helyes felhasználásának készsége nélkül egyes esetekben átsegítheti a hall. gátét az erőpróbán n szankciótól való félelem, néha az oromegfeszítést kívánó tanára iránti különös tisztelet stb*, ez azonban csak alkalmi mozzanat, amely nem irányíthat ja s§y életen ^t bákkl csel^- deteit, magatartását * „Az önnevelés lehetőségeit vizsgálva láthatjuk, hogy a fejlődés lehetősége, biztosítéka as apró dolgokban élért következetesség* AZ önnevelés hiányosságai len rhetőfc a hallgatok minőiét ének visszásságain, s a kis dolgokban^pentatlan hallga. rendsze res tadennapi életének visszásságain, s a kis aoigoköÉ tók alig képesek a nagyobb erőnegfes itést követeli aula nyi munkára* A nehézségek leküzdésére valé eredményes nevei ést sok vonatkozás- ban meghatározza az is,hogy tudunk-e és milyen mórtékb an, milyen jel- 1 /ü eszményeket hallgatóiak elé állítani* A kitűzött eszmények sohasem léhetnek”’fétis jellegűek, s ügyelnünk kell az eszmény« élet- k z lségéze is* Így pl* megmuoathatjuk élmény szerűen,hogy «íiyee
