Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1953-1954
1953. október 23., kibővített tanácsülés - Napirend: - 1. A tanszékvezetők, főiskolai tanárok és docensek minősítésével kapcsolatos jellemzések ismertetése. - 2. Az OM 14/855-219/1953. sz. rendelet ismertetése a főiskolai tanszemélyzet pedagógiai képzésével kapcsolatban. - 3. Az új vizsgaszabályzat ismertetése.
dr.Bona saját jellemzéséhez* Köszönettel fogadom az Igazgatóság részéről elhangzott véleményt, főiskolai munkámról. Ügy érzem, hogy a sok elismerés amely az Igazgató elvtárs szavaiból kicsngett e^y kissé túlzott is. Hiszen az ember jól igyekszik végezni kötelességét az csak természetes, hiszen ezt méltán elvárja tőlünk 0 magyar dolgozó nép. Á gyak. kiképzés érdekében valóban szükséges lenne olyan kísérleti, megfigyelő és szemléltető eszközök előállítása amely eket hallgatóink Mint az iskolában is meg tudnának csinálni, annál is inkább, mert a földrajzi sarok berendezésének kötelezettsege tanárjelöltjeinkre hárul. &hhez anyagiakban az igazgatósig segítségét, módszerben pedig a fizikai tanszék tapasztalatait kérem tapasztalatcsere formájában, hlismctrem, hogy a főiskola életében nem szerepelek annyit mint más tanszékvezetők, bár ezen a téren is igyekszem főiskola életéből kivenni a részemet, mint a Békebizottság Elnöke és természettudományi előadást is tartottam, valamint az ifjúság előtti ünnepélyeken is többször szerpeltém* Kevesebb szereplésem oka, hogy rendkívül túl vagyok terhelve olyan munkákkal, amelyeket a felsőoktatás érdekében valamint a tanszék városban való presztízse érdekében el kell végeznem. Egyébként ha szükség yan, szívesen vállalok e zután is, mint eddig, bármilyen munkát. Budai Lajos hoz* Mivel főiskolánkon rajz—földrajz szakcsoportoalt ás is van, mint a másik szaktárgy tanára állandóan figyelemmel kisórea a rajztanszék munkáját ós akarva- nem akarva s hallgatók vélaaényén keresztül is tanúja vagyok a rajz tanszék folytonos t dományos célkitűzésben és módszertani ingadozásainak, és irányváltozásainak. Valóban jgos az az aggodalom, hogy a rajztanszék alkotó művészeket ós rajz tudósokat óhajt nevelni és ált.iskolai tanárként képesíteni, falán ennek tulajdonítható az i3, hogy a hallí|atók akik eleinte különös vonsalmat éreznek a rajz iránt, bizonyos idő elteltével, meglehetősen elfordulnak a rajztanszéktől és ennek okát igen sok alkalommal anélkül, hogy mi azt kérdeztük volna csak úgy panaszképpen feltárták előttünk. Bár nem va<prunk hivatottak e kérdésben véleményt mondani, s panaszok túlnyomó részét jogosnak tartjuk* Hogy valakinek alkotó napja vap.# azért még dönthet a hallgatók kirándulása felöl, főleg abban ez esetben, Imikor a földrajzi tanszék hajlandó fedezni is a rajz kirándulás költségeit, ügy látszik,hogy ez a bizonytalanság a rajz tanszék többi célkitűzéseiben is előfordul, ezt az egrei rajztanszék vezetőjével való beszélgetésem alapján sikerült megállapítanom. A i ajz tanszék munkájának is éppúgy mint minién más tanszékének az ált.iskolai tanárképzés követelményeinek megfelelően kell alakulnia, 'természetesen ezt Ö3sze kell egyeztetni a művészi képzés alspgkival. Tas Károlyhoz t Miután közös hallgatóink vannak, a hallgatók megnyilvánulásából, véleményéből és fejlődéséből állandóan alkáLmam van lemérni a történelmi tanszék munkáját. A tanszéki lollektiva a tanszékvezető biztos irányítása mellett igen szerencsésen alakul* A tanszék dolgozói átvették a tanszékvezető igen kiváló módszerét. A hallgatókkal igen jó és szerencsés kapcsolatot épített ki, a kritika és a vitatkozás szelleme jól kialakult. Különösen értékes az a módszer, amelyet a tör»* ténelem tanitáö területén alakit ki. E téren V03 elvtárs uj utakon jár. hem. általános tézisekből indul ki, hanem az eseményekből vonják le az általános érvényű következtetéseket, igy nemcsak hallgatói, hanem ezek munkáján keresztül az ált.isk.tanulok is egészen másként látják a történelmi eseményeket és a történelmet valósággal átélik. Mindezek* a jellemvonások teszik Vas elvtárs munkáját élvonalbelivé.
