Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1953-1954
1953. október 9., tanácsülés - Napirend: - I. A pedagógiai oktatás helyzete és feladatai. - II. A gyakorlati képzés helyzete és feladatai főiskolánkon.
Hozzászólások* Á re sí igen so kirár^a s Iván* Caaba elvt őrsnek a “ T*b ennem. ^zek közül csak néhány szempontot kívánok kiemelni* Az egyik a gyakorló iskolánk fejlődésére vonatkozik* “^zt azok tudják csak kellőképen lemérni* ekil$ láttak a gyakorló iskolánkban foly munkát, 1950-ben ás ismerik iaa is* ^sak azok tudják felmérni azt a nagy minőségi különbséget, és azt a nagy fejlődést, amit a gyak*iskolöi nevelőtestületének a munkája mutat* *aig egyrészről jóleső érzéssel könyvelhetjük el, másreszt azonban, lehangolva kell tudomásul vennünk ennek következtében ©Zt s nagy minőségi különbséget, ami gyakorlóiskolánk munkája és más általános iskolák munkája között rautatkozik. Hz az utóbbi megállapítást természetesen csak sfjját szaktár gyámmal a kémia tanitásáv; kapcsolatosan tehetem meg. Azonban a többi iskolákban főleg a káderután-' pótlás kérdésével kapcsolatoson végzett látogatásaim során mindig erről győződhettem meg* A kémia tanitáse egyes iskolákban, még a legjobbnak t ártott és kik. álltott általános iskolai kémia tanárok irányítása mellett is nem közelíti meg a mi gyakorló iskolánkban Jtolyó munkát* Hnnek nemcsak a tárgyi feltétele pl. kísérleti felszerelés hiányossága az oka. De éppen ezért jól meg k*ll válogatni azokat az iskolákat, hova Il.éves hallgatóinkat tapaszt latcsere céljából elviaszak. a kémiai tanszék órarendjeit és a gyakorló iskolai kémiai órák rendjéé már az e múlt tanévben is olyan módon koordináltuk, hogy 0 kérnie tanszék valamelyik tagja, lehetőleg a tanszékvezető, minden másodéves hallgatót bemutató tanításán résztvehessen* Szükségesnek tartom azonban hogy az eddigi években lcötavető gyakorlattól eltérően a hallgatók bemutató órája semmiesetre sem az 0I3Ő, hanem későbbi óra legyen* A pedagógiai tanszék irányításával létesített és tervezett pedagógiai kirándulásokat igen nagy jelentőséget tulajdonítok, s ezeken 0 tanszékhez eíő^ainden alkalommal vegyen reszt. D© ettől függetlenül igen ta- nulsajo.nak és szükségesnek tartja mint előzetesen is hangsúlyozta, hogy minél több városi és környéki iskola megfelelő szakos tanáráiiaii s man* káját közvetlenül megismerhesse. 2. r'lattdy JőrÖr^y* üdvözölte ezt a tervezetet a tanulmányi Osztály részéről , hegy vidéki iskolákat és különösen kislétszámu iskolákat megkívánják látogatni. Azonban s rajz tanitás reformját a vidék nem ismeri, így vidéki kiszállás alkalmával ki vagyunk téve annak, hogy ott a nevelő elavult módszer szerint mutatja1 be a ^lypyikov módszer szerinti rajzórát* áehogy a hallgatókban visszatetszést keltsen, vagy pedig zűr-zavar keltsen eddigi ismereteik érdekében ezért kívánatos, hogy a kiszállást megelőzően a meglátogatandó tanítóval a rajz órát előkészítsük. A ki:,létszáma iskolák szamára segítséget kell nyújtanunk, ezért szűk 'go,, hogy «íelnyikov módszer szerint s légkor zerübb rajztanát issei tisztában legyenek* 3.» fc&llner Józsefjeiét A hallgatók úttörő hospitálásaival kapcsolatban javaslom, hogy a hallgatók beosztásánál vegyek figyelembe, mely osztály tanulóit ismeri a csoport. A. . Dr * Hona -Uare * %a kor la ti kiképzés a földre jzi tans zékaak is szívügy©» Sajnos a gyakorlati kiképzéshez, helyesebben annak teljes sikeréhez bizonyos objektív feltétélekk még hiányoznak. A földrajzi tanszék és a gyakorló iskola rendkívüli gyatra, hiányom, szinte semmiféle felszerelésére kell ittutalnom# Az elméleti kiképzés az elmúlt három esztendő a— latt a földrajzi tanszéken igen komoly eredményekre hivatkoznst, ellenbe; az elmélet, 'gyakorlatba való átvitele teljes jértékben hiányzik, egyetlen műszeres gyakorlatba» vagy meteodógiei mérést, vagy határozást e hpllgatók elvégezni nem tudnak, mert a legegyszerűbb és legalapvetőbb iaüüzerek emelyek ehhez szükségesek volnának, hián óznak, ^me problémánkat több tanácsülésen és a minisztóriumban szóvátettük, de az oly sürgős
