Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1953-1954
1954. június 25., tanácsülés - Napirend: - 1. A főiskolai ideológiai és pedagógiai továbbképzésének helyzete.
J e & y z Ő kon? U * f*.y. • Felvétetett 1954* junlus hó 2%-én d.u. 3/2 4 órakor a Pedagógiai Főiskola tanácstermében megtartott “roiacaiildoen. Jelen voltak* Igazgató, tanszékvezetők, osztályvezetők és az Iktatási Bizottság tagjai, valamint az ideológiai oktatás , vozetiők. Tárgy* A főiskolai oktatók ideológiai és pedagógiai továbbképzésének helyzete* y * *• dr* Szántó Károly igazgató üdvözli a megjelenteket és elmondja a tárggyal kapcsolatos referátumát, amely Így sz? 1* I* Ideolord ai továbbképzés* 1« szervezés* A folyó tanévben az 0*M.marxi uiius-leninizrius oktif- tási főonztiálya 3Z önkéntesség elvének szigorú ^tartása mellett az ideológiai oktatást három ágon inditotfca meg* a/ Párt történet, b/ politikai gaz aságtiun, o/ filozófia vonalán, ftllani vezetésünk a Párt helyi szervezetével és az Egyetemi Pártbizottsággal egyetértve előzetes tájékozódást végzett az oktatásra jelentkezetitek szándékairól. Kiderült, hogy oktatói karunk tagjai közül egy-e|y konferenciát kitevő számban jelentkeztek mindhárom szakra* Mivel azonbumi politic kai gazdaságtan és a filozófiai konferenciára helyi erőkből konferencia vezetőket nem sikerült szereznünk, sőt a felsőbb pártszerv sem tudott e tekintetben segítséget adni. úgy határóztak,hogy a jelentkezettekkel való újabb beszéjgefé* utján igyekezzünk egységesen párttörténetet tanulni mindhárom konferencián. Es annál inkább is megfelelőnek látszott, mert növendékeink is párt tört éne tét tanulnak s így jó lösz, ha egyszer a nevelőtestület is szervesen, rendszeresen és intézményesen áttekinti és átvitatja ezt az anyagot. így az sem forr dúl elő. hogy alapvető ideológiai tájékozottság tekintetében egyenetlenség 11 fenn az egyes oktatók színvonalában, az sem, hogy a hallgatok egyrósze ideológiai tekintetben magasabb szinten áll egyes Oktatóknál, az som. hogy egyes oktatók - nem értvén a problematikát - idegenül és értetlenül állnak szemben a marxizmuo-leninizmus főiskolai oktatásának kérdéseivel, sőt* az oktatók kivétel nélkül képesek lesznek arra, hogy egyrészt szokt rgyi anyagukon, másrészt közvetlenül segítve fejlesszék hallgatóságnak eszmei ’színvonalút* A tárgyi nehézség és az egy 4ges oktatás mellett szóló érvek hatására oktató korunk állást foglalt a párttörtónet tanulmányozása mellett. Az JkJ.í. ennek ..ellenére mechanikus eljárással és az önként őssé^ elvének megértésével vádolta meg főiskolánk vezetőségét s fel- szólitóöt újabb szervezésre, azzal, hogy személyi feltételek miatt helybon meg nem oldható konferenciákra jelentkezőknek biztosítsuk az e. yetenek valamelyik konferenciáján a részvételt^ Az ily értelmű ágit iCió azonban eredménytelen aaradtij senki sera kiv nt a főiskolán kívül résztvenni ideológiai oktatásban, viszont ideológiai oktatásban mindenki részt kíván venni a Így az eredeti elgondolás maradt örvényben* főiskolánkon három konferencián párttörténct tianuLmányo— zása folyt* A konferenciák személyi összetiétielófc illetően ebben az okfeotiási ó vbon f ő iskolánkon is az egyetemi szokásoknak megfelelően külön tanári és docensi, adjunktusi és tanársegédi konferenciákat szerveztünk. Kísérletiként, hogy meggyőződjünk arról, hogy az ilyen beosztás valóban előnyösen hat—e a konferenciák színvonalára és a résztvevők eszmei fojl dósérc. Voltak ugyanis olyan vélemények, hogy a különböző v korú és helyzetű oktatók egy konferencián való részvétele esetién egyes szakmailag fejlett, de ideológiailag kevósbbó fejlett tanár, docens
