Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1953-1954
1954. május 19., tanácsülés - Napirend: - 1. Év végi vizsgák előkészítése. - 2. Gazdasági beszámoló.
végzett anyag különböző részeiből kell a kérdéseket összeállítani* A tétellapok a tárgyak jellegétől függően két vagy három kérdést tartalmazzanak* Az első kérdés fgv alapvető tétel összeffüggŐ részletes kifejtését igényelje. A második kérdés inkább egyes részek közötti összefüggés összehasonlítás, mig a harmadik kérdés egy feladat önállő megoldását követelje*A vizsgajegyek száma valamivel több legyen mint egy csoportba tartozó hallgatok száma, hogy egy napon az ismétlődést elkerüljük* A vizsgajegyak összeállitáaát a tanszékvezető elvtérsak a vizsgák előtt rendeljék el, ezeket a tanszékeken vitassák meg és a tanszékvete- tők hagyják jóvá* A jóváhagyott tétellapokat bizalmasan kell kezelni. Az államvizsgák tétellapjait az államvizsga bizottsági elnökök hagyják jóvá néhány héttel az államvizsgák megkezdése előtt. A vizsgsjegyek használatának sok pedagógiai értéke van* A hallgató Így egyszerre megkapja valamennyi kérdését, módjában van idejét a legmegfelelőbben beosztani és feljegyzéseket készíteni* A kérdések összeválo- gatása is Így tervszerűen és nem ötletszerűen történik. A tétellepok jegyzékét a hallgatósággal nem lehet közölni. Néhány tanszéknél még gyakorlat, hogy úgynevezett tételjegyzéket fűrészt ki e vizsgák előtt* Ennek szükségessége vitatható, mivel a tételjegyzékben úgy sem tudjuk a tétellapoknak megfelelően közölni az egyes kérdéseket, másrészt azt e látszatot keltheti, hogy a vizsgán az érvényben lévő programúinak esek egyes részei kerülnek sorra* A vizsgáztatás mödjß mér egyöntetűbb volt a félévi vizsgákon azért nem less fölösleges a kialakult eljárások felújítása* A szóbeli vizsgák jól bevált módj8 az, hogy egyszerre három-négy hallgató vizsgázik* A tétellapot e vizsgázó választja ki húzóssal. A választott tétellapot a hallgató nem cserélheti ki* Amennyiben a tétellap kérdéseire adott felelet nem üti meg a minimumot póttétellap adható a hallgatónak, de ebben az esetben elégségesnél jobb jegyet nem kaphat. Az első csoportnál megfelelő gondolkodási idő után ez első jelentkezővel megkezdjük a vizsgát* Egy hallgatóra 15-2o perc idő számitható. Amint egy hallgató vizsgáját befejezte egész évi munkájáról, valamint vizsga teljesítményéről véleményt kell mondani és az eredményét az indexébe be kell jegyezni. Elégtelent isi Az eltávozó hallgató helyére újabb vizsgázót hívunk be ás így biztosítjuk a vizsga folyamatosságét* A vizsga menete szempontjából legfontosabb pedagógiai probléma, hogy a vizsgáztatónak meg kell hallgatni a tanuló összefüggő feleletét a- nélkül, hogy félbeszakítaná* Nem szabad tehát a hallgatók feleleteit félbeszakítani, helyettük a kérdést kifejteni, vagy a vizsgát a kérdve kifejtés módszerével végigvezetni. Ezen a téren is voltak még hiányosságok s félévi vizsgák során. Ez ellene mond az önállóságra nevelés követelményének. A vizsgáztató a kisebb hibákat, megjegyzéseit jegyezze fel és e felelet elhangzása után mondja el* Az összesítő felelet elhangzása után a feleletnek megfelelően pótkérdést tehet fel. Természetesen lehetnek olyan esetek amikor megindító segítő kérdést kell adni a hallgatónak. Amennyiben a tétellapon feladat megoldást tartalmazó kérdés van és azt ^ hallgató feljegyzéseiben teljesen kidolgozta nem minden esetben szükséges felelet formájában az egészet megisméreltetni. Hívják fel a tanszékvezető elvtérsak a tanszékükön vizsgáztatók figyelmét a vizsgáztatók egyéni magatartásának fontoseágára• A vizsgáztató egész magatartása jóindulatú segítséget sugározza* Feltétlenül kerülni kell a fölényes, vagy gúnyos hangot* A vizsgáztatás egyik legproblematikusabb mozzanata az osztályozás*
