Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1953-1954

1954. május 7., kari ülés - Napirend előtt: - Napirend: - 2. Pedagógushivatásra való nevelés. - 3. II. Varga István testnevelés szakos hallgató fegyelmi ügye.

Err« már eddig is sok példát tadok. - .

Javaslatom: ahogy a honvédség állományába tartozók lgjcasarol a felettes szervük gondoskodik, gondoskodjék az y. . a kikerülő tanárokról; kapjanak falun, község.«-. , városban legalább <?£y szobát, amelynek bore a kezdő tanári fizetésükkel arányban áll. A tanárok,^tanítók a kultúrharc katonái, 'ívjtástudatukat nagyban emelné a kormányzat ilyen irányú gondoskodása.

14. Jillek Emil: Eolta Ferenc elvtárs megállapításához kapcsolódva nalun o'TF'meglITa r i t ha t ó, az úgynevezett szép lel kék típusa, akiknem testnevelő tanárnak jöttek főiskolánkra, hanem és elsősorban az itt fellelhető jobb sportolási lehetőségekkel akarták élvezni. Az állandó és rendszeres nevelői ráhatások eredményeként ezek igen komoly lépesekkel h-ladnak a vál ozás felé és mire elhagyják a főiskolát, igen j pedagógusokk válnak, főiskolánkat elhagyott hallgatók között nagyon sok pénz és más természetű ju almazásban részesülték, jó testnvelői munkájuk elismerése képen. Hogy idejöttükkor elsősorban a sportszemlél t vezette őket, az egészen könnyen megmagyarázható, hiszen volt iskolájukban majdnem minden esetben a speciális sport felé Való szakosodás tllállu-tó aog* Ezt a kedvezőtlen helyzetet az termelt« ki, hogy a _ testnevelő tanárok működésével kapcsolatosan leglényegesebb karéló szerv a drukkoló sporttársadalom, Ö& annak alapján állapítják meg egy-e «^testnevelő tanár jó, vagy rossz munkáját, hogy hány sportolót nevel különböző sportágpk részér®. fla'valamelyik testnev.tanár osak 3-4 kic elkedő eredményt elérni tudó sportolót nevelt, annak értékét sportláp és rádió egyaránt emlegeti, tekintet nélkül arra, hogy iskolájának* többi tanulói 90, vagy 95 -ban "hatballábasna>!* maradtak « jg.

Ezt a helyzetet ellensúlyozni tudó testnevelői felügyelői és testnev. szakfelügyelői munkaterületeket sajnálatunkra < 1 törölte a kormányzat, pedig ok 1 ttek volna hivatva arra, hogy az iskolai testnevelésünk megjavításához szakmai tudásúik alapján segítséget adjanak és főleg kiemeljék azokat a kádereket, akik ugya nem túl sok kiemelkedő sportolót neveltek ki, de iskolájuk minden tanulója elérte, inp: v*gy túlhaladta s teljesítőképesség általános normáit.

derítenek a testnevelés pedagógiai területté tételének megvalósításában az oJdB.jelenlegi gyakorlatához igazodó és ebből fakadt javasltom is. övezetesen ahhoz, hogy ma Magyarországon, sportedzőként működhessék, edzőképző tanfolyamon kell résztvennie. Ezeken a tanfolyamokon 91 jövendő sport pedagógus-i, pszihológiái, pedagógiai, biológiai, anatómiai, marxista és testnev.elméleti képzést is kapnak, az illető sportág szakmai agyagénak átadásától.

Az » javaslatom, nog valamely sportágban jártas leendő sportedző hat pedagógiái jellegű tárgyból történő kiképzése mellett figyelembe kellene venni az edzőképzésnél az ezekből a pedagógiai tárgyakból állam— vizsgázott pedagógusokat és azoksl kellene inkább magkedveltélni a különböző sportágakat ás egyetlen tárgyként sportbeli szaktudásukat kéllene elmélyíteni. Ebből ha falura kikerülő fiatal pedagógusok ott sportedzőként működnének, igen 3pk előnye származna a sport—színvonal— emelkedésének is és mindinkább me valósulna az a törekvés, hogy a sportképzés a szocialista nevelésünknek egyik igen hatékony tényezőjévé válna.

15*-.dr*Vargha Károly1 A konferencia tanulságaként azt szűrhetjük le,

hogy nevciömtinx: -nk és a Disz.nevelő—mink ja együttesen sem teremtette meg eddig a megkívánható legjobb eredményt. A25.előző hozzászólások rámutattak rrs, hogy mennyi még a ten ivaló. A lcoraánynyil^tkoz.t különösen hangsúlyozza a hazaszeretetre és az anyanyelv szeret©téré va• i - d ^t t —i szűk, hogy a nevelésnek főiskolánkon

egyik legfőbb akadálya, és ezt a hozzászólások eddig is eléggé i azoltfti&£138ri§&.AE.tB&ifi*£igliini£ IlíeSS.tÜI*Pf;*cá0w