Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1953-1954
1954. február 5., tanácsülés - Napirend: - 1. A II. félévi munkaterv ismertetése. - 2. A költségvetés tanszékeket érintő rovatainak felosztási javaslata. - 3. Egyes bukott és igen gyenge eredményű hallgatók eltanácsolási javaslata.
3o/4. A kádermunkánkról is röviden megemlácezve, meg kell álla pi tanunk ,• hogy a tavalyi kádermunkáról szóló Éx&skKX tanácsülés óta fejlődés mutatkozott. Tanszékvezetőink a kádermunkát már nem tekintik resszortmunkábak,’amely kizárólag a személyzeti előadó feladata. Fokozódott a kollektiv káderfelelősség, amely az oktatószemélyzettel való fokozottabb törődésben, vezetésben és segitségadásban nyilvánul meg5kTanszékvezetőink ma már nem képviselik azt a helytelen álíáspontod,hogy § kla&rekk szakmai fejlődéséért felelősek, politikai fejlődésükért azonban nem. E helyett a gondjaikra bizott személyzettel folyamatosan és rendszeresen foglalkoznak, és igy is van ez rendjén. Személyzeti előadónk, Nikics Lászlóné elvtársnő lelkiismeretesen foglalkozik a főiskola káderügyeinek intézésével, ami még jobb lenne, ha az eneregiáját csupán egy munkahelyen összpontosíthatná, nem pedig több felsőoktatási intézménynél. Az ifjúsági kádereseink szintén jó munkát végeznek, az ifjúsággal behatóan és lelkesedéssel foglalkoznak. Személyzeti előadónk vezetésével az ifjúsági deresek havinként összejönnek, ahol az aktuális káderproblémákat megbeszélik, pl. a Szabad Nép múlt karácsonyi szá mában megjelent kádermunkáról szóló cikkét részletesen kielemezték és megtárgyalták, vagy pedig egy-egy iffjusági káderanyagot megbírálnak és hibáira rámutatnak. Meg kell állapitanunk, hojy ezek az anyagok általában reálisaknak mondhatók és hü tükörképét mutatják a kádereinkről. Hiányosság még az, hogy kádereseink keveset mazagzak forognak a diákszállóban, a fiatalok között, amit a jüvő félévben ki kell küszöbölniök. Tanszékvezetőink kádermunkájára visszatérve meg kell emliteni még azt, hogy az utánpótlás terén még hiányosságok vannak. Egyesek azon a cimen, hogy felesleges előre a kádereket reménybe ringatni, nem foglalkoznak kiszemelt kádereikkel. Pedig ez helytelen álláspont, mert ha kádereinket jól ismerjük és velük rendszeresen foglalkozunk, dók ut njárástól és tévedéstől mentjük meg magunkat és a főiskola vezetőségét, ha pl.^gyors fejlesztés alkalmával $l£re kiszemelt kádereinkről nyilvántartásaink vannak. Meg kell • emlitenünS^zt is/wém hogy a múlt évz hiányosságait aaxfclf&Tát sor olás ofckkai kapcsolatban fel számoleA \
