Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1952-1953

1953. június 24., tanácsülés - Napirend: - 1. A gyakorlati kiképzés kérdései. - 2. A kádermunkáról.

nyitva jól kifejlődött. Az elméletet alkalmaztak a gyakorlatban és ha ettől eltértek, egyéni próbálkozásokat tettek, ők magük győződtek meg az elméletben tanultak helyességéről. FI. Módszerbeli kísérletezéstől nem tartották Tissza sohasem a hallgatókat* Egyes hallgatók szakmai tudáséban találtak hiányokat a raetodikusok, ezeket a Szaktanszékek tudomására hozták* Meg kell emlékezni külön a szakérettségis hallgatók nagy munkájáról, ambiciójárói, óriási erőfeszítéseiről, amellyel a ped.pá- lyára készültek. Az eredmény nem is maradt el náluk.

Minden szakcsoportban Tolt néhány hallgató azonban, aki szaktárgyában hiányos felkészültséget mutatott fel, ennek eztángf //// súlyos kÖTet- kezményei mutatkoztak a tanításaikban ejtett tsrgyi.tévedésekben. A hallgatók ped*hiTatástudata a tanítások alatt fejlődött ki különösen, és ez az éT folyamán állandóan fejlődött* A hallgatók általában jól viszonyulnak a tanulókhoz, szeretnek telük' foglalkozni, A neTelői hivatástudat azonban mégis soknál hiányaik, akik azt Ilitják, hogy nem akartak idejönni és eredetileg más pályára szerettek Tolna menni.

Szembetűnően nagy a fejlődés az órák módszeres felépítésében és a módszer alkalmazáséban. A hallgatók legtöbbje az /lt .didaktikai és mód- szertani-kÖTetalmények szerint tanított. Módszeres vonatkozásban leggyengébbek az alkotmányt an órák Toltak^ oki nem tanulnak alkotmányton szakmódszertant a hallgatók, és a tankönyv sem ad eló*: módszertani útbaigazít; ás t.~ Általában megtanulták a hallgatók az előadás módszerének alkalmazását,, felismerték már-a kérdee kifejtő módszer veszedelmét.

Az órákon sokhal több szemléltetést láttunk, mint tavaly, és a bemutatások több érzékszervet foglalkozi-atóak Toltak, sokoldalúbbak. A hallgatók ejy részének azonban nincs technikai jártassága abban, hogy a legegyszerűbb táblai rajzot, Tagy egyéb rajzot elkészítsen. *<agy hiány Tolt, hogy egyes tantárgyakban a hallgatók nem alkalmaz!^ $t?-k a kirándulást, mint módszert. /Ennek oka szervezési hiányosság/.-"ea tulajJoni- tottak általában kellő fontosságot a hallgatók a könyvvel való munka módszerének és a gyakoriis módszerének. Az alaposságra való törekvésben még sok a hiány: hallgatóink többsége'irtózik az u.n. pedagógógisi aprómunka tói* Ritkábban, találkoztunk a hallgató óráin az erkölcsnevelési módszerek, a meggyőzés, a buzdítás, a büntetés, a jutalmazás alkalmazásával a' munkára, tudatos fegyelemre nevelés, az akarat, a jellesnevelés, stb,területén.

Az órák élőké Éltesében, az óratípusok helyes megválasztásában, egyes órák szerkezeti fölépítésében a szükséges jártasságot a hallgatók elsajátították. A le sikeresebben tanított óra típus a t egyes óra Tolt, de jól sikerültek az összefoglaló órák is} kevóabbá az önálló munkára fordított ór.-k tipusv ltozatai.

A -hallgatók Írásbeli munkái* Minden hallgató három füzetet vezetett - ho -pit .16 napló vázlatfüzet, ás a tervezetek gyűjteménye, bem sikerült elérni, ho*y earségés formátumú, füzeteket' használjanak.- A vázlatfü- zetekben általában tartalmas tsalatokat találunk, Tannak azonban jócskán sablonos vá latok is. A hallgatók a tanévvégi z áró ért e k ezleteken arról panaszkodtak, hogy á főiskolán és a gyakorlóban is sok volt a2 irágóöli munka és szinte igásiszonyban szenvednek valamennyien.

A halirateók maga tartásy« A gyakorló iskolában a szaktanárokkal szemben szinte kifogás talajának mondható. A más szakos tanárok és az igazgató ©setéoea azonban már nem ez a helyzet. — A szaktanárok szerint az idei hallgatók sokkal önállóbbak- a tanítások előkészületében, és részletes vázlattal jöttek az egyéni előkészítésre* - 1’kegyilagosan meg kell még állapítanunk, hogy voltak hallgatók, akiknek szinte le kellett diktálni az egész tervezetet, mert a magukkal hozott vázlat nem volt alkalmas elméleti .alap a tanitéshoz.- A hallgatóknak a tanulókkal való kapcsolata ^ l®Stöbb hallgató azonban a szaktanárok megjegyzése szerint fel5 a gyengébb felkészültségű házalóktól, ezeket nemigen hívjak fel az ór kon. A gyakorló iskolai tanulók a gyakorlati képzés munkáját általában nem zavarták, sőt néha annyira elnézőek voltak egyes hallgatók