Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1952-1953

1953. március 11., kari ülés - Napirend előtt: - Napirend: - II. Az államvizsgák rendszeresítéséről szóló új miniszteri rendelet tárgyalása.

Melléklet a 1312-8-4./ig,sz.Jegyzoköryvhöz.

: PEDAGÓGIAI FŐISKOLA-3. ; ' ;

Tf.2FCí;: 13-58. . •

Kedves Elvtársak, kedves áartársakl Veretett el üdvözlöm mindnyájukat» hivőtjrlbalépésem alkalmából. Sgy pedagógus száméra ne® lebst nagyobb öröm, ha- nevelő munkáját nemcsak a tanítványainak és kartársainak köre, kanén a Pártunk és Kormányaa tank is elismeri és magasabb irányitó munkát nyújt számára. Egyrészt nehéz szívvel hagytam ott a Pécsi 'Innitó- I képző ifjúságét és nevelőit, ahol nevelőinunkámért az első pedagógusnapon á*kiváló tanár” elmet éa jelvényt kaptam meg és ahol a munkám gyümölcsét igazán csak most, az otfe-működésem harmadik évében lehetne tapasztalni. Ez a tény erősen szubjektív érzelmi hatást gyakorolt rám a válaszukra való térés alkalmával: nem is lenne Igazi pedagógus az, aki nem Így gondolkozna. Másrészt azonban örömmel vállaltam el a pedagógiai f Iskola igazgatásának megtisztelő megbízatásét, lelyet pártunk ás Közoktatásügyi Kormányunk adott számomra, raert eddigi munkámmal nem kellett szakítanom, és megmaradhattam régi munkaterületemen a pedagógusképzés frontján, melynek problematikájával mint pedagógia az a os tanár eléggé tisztába vagyok. A pedagógus hivatásra való nevelés kérd őéinél 14 éves tanári működésért; alatt állandóan foglalkozom. A második erről szóló tanulmányomat a Minisztérium és a fedagó- gusszakszerveaeti Közpo 6 a közeljövőben óhajtja mgjelentetni.

De örömei vállaltam el a főiskola igazgatását azért is, mert ide nem idegenbe jöttem, hanem tulajdonképen hazatértem a régi ismérősök, a kedves Elvtársuk és kartársak közé, akikkel együtt vettünk részt a főiskola megalapítás óban 1946-ban, a megalakulás hőskorszakéban. Az újabb kartársak tálén nem tudják, hogy 1950.újévig ezen a főiskola mint könyvtáros működtem és mintegy 10.000 kötetnyi legszükségesebb szakmai és ideológiai alapanyagot én állítottam fel, mellyel a kezdeti oktatóimaka akkor megindult. Hőskorszak volt az, melyben a kezdeti f <i nehézségei tömegével: helyszűkével, káderhiánnyal, beiskolázási nehéz—

, bégekkel kellett megküzdenilnk. Azóta a főiskola külső és belső képe

gyökeresen megváltozott, a nehézségek nagyrészt megoldódtak. A főiskola olyan épületbe költözött, mely országos viszonylatban is kiemelkedik a többi főiskola között, kitűnő oktató személyzete van, tehát - a személyi és tárgyi feltételek a tanárképzés sikeres munkájához adva vasnak. Egészen más főiskola ez, mint amiben ml kezdtük akkor a imánkét, és azóta a fejlőd eben nagy szerepet játszottak az élenjáró szovjet felsőoktatási tapasztalatok. Akkor még, a kezdés időszakában nem álltak rendelkezésre a szovjet könyvek ás tapasztalatok. ügy—eg. tanári ülésen szinte az alapvető materialista elveket kellett tisztázni az oktatómunkában ás örültünk, amikor egy—egy alapvető pedagógiai mű /pld.Makarenkó Káirov, stb./ megjelent, ugyanígy minden szak- tudományban azok az alapvető -szovjet müve,', amelyek mind fcimasst és