Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1951-1952
1952. február 27., nevelőtestületi értekezlet - Napirend: - I. Bejelentések a munkaterv teljesítésével, a Módszertani Bizottság munkájával, a felemelt ösztöndíjak kérdésről, az új főiskolai szakcsoportosításával és az egyes tárgyak tematikáinak felülbírálásával kapcsolatban. - II. A hallgatók folyamatos munkájának ellenőrzése. - III. A Főiskola és a gyakorlóiskola kapcsolata.
9 as oktatási osztály valahova odarendeli, a gyakorist! kiképzés tente azonsáéi felborul#A megyei oktatási osztály ninas és nm is lehet tekintettel a gyakorló iskola speciális helyzetére»! gyakorló iskola munkái® érdekében azonban föltétlenül intézkedések szüksége^ek.hosy ezek az állapotok megszűnjenek* a pedagógiai irányítás a főiskola kezéből ki nem csuszhatik| vagy iaeg nen tudja oldani a főiskola a kétéves egyéni tanulás kérdéseit a saját hatáskdréb-n,vagy le kell mondanunk arrol,hogy a főiskolának ténylegesen «saját** gyakorló iskolája legyen, 4»/Van azonban egy negyedik körülmény is,ami illuzórikussá teszi a gyakorló iskola igazgatójának egyszemélyi felelős vezetését*! tanszéak ugrania nemcsak a különböző intézkedések JdUdásekcr kerülik meg az igazgatót, hanem általában a szakfelügyelet gyakori* sakor lsvleraészo fees dolos, hogy az igazgatónak tadni3 kell azokról e pozitívumokról és negatívumokról, amelyek előkerülnek a szakfelügyeleti látogatásokat kövacő megbeszélé- sekexuKar-yon egyszerűm be lehet látni, hogy ereikül minduntalan pedagógiai ellentmondásokba keveredünk- de hitelét veszti az igazgató is-aki a pede- gógini tanszékkel megbeszélt általános szempontokat képviseli és végeredményben hitelét veszti a pedagógiai tanszék munkájú, , 5*/A szakdidaktikai elvek nem mindig egyesnek meg az ált,didaktURL elvekkel#Poltétlenül szükséges,hogy az elvi vitákat ne a gyakorló- iskola számára kiadott ellentetem instrukciókon intézzük el#hacaem intézzék el a tanszékek egysr,a közöst,helye sebben a tanszékek a pedagógiai tanszékkel« Amennyire ebben a jelenté®ben erre a kérdésre ki lehet feem, úgy gondoljuask,ho -yr ezeknek a vtjszás körülményeknek a megszüntetése rel- tetlenül döntően változtatna a gyakorló iskola igazgatódénak a helyzetén és lényegesen hozzájárulna ahhoz,hogy ténylegesen felelős vezetője legyen a® intézménynek* A nyakorlési kiképzés» néhány kérdéséről« - Nam kétséges,hogy a gyakorló iskola tan rainak nagy többsége i«en nagy lelkiismeretességgel vesz részt a pedagógia gyakorlat munkájábsa*llnnek a munkának sok pozitívumát tapasztalhattuk az első félévben a gyakorló iskolában«Van azonban ebben a munkában egy alapvető hiba,éspedig aa^hogy a pedagógiai gyakorlatot még sz&kvezfctóink sem tudják úgy vezetni,hopy ebben ideologiai-pedagogiai- szakmai kérdések megfelelő összhangban Íogyenok#Y3n valami olyan elképzelés egyes gyakorló iskolai tanároknál pl^,hogy a tanárság együtt jár természeténél fogva a pedagógia elmélet Ismeretével»! gyakorlat azonban nem minden esetben mutatja ezt«liég jo,ha az ált«didáktika kérdéseit úgy, amennyire megfelelően kezelik a aegbe32éléseken,ugyanez czonbpn már nem mondható el név el Óoltta tágnak az oktatáson túlmenő kérdéseiről* lnnék kétségtelenül ász az_oka,ho-,y nevelőink « pedig gia elméletben nem elég örömek, bizonyos kérdésiben ’’privát'* álláspontra helyezkednek,nem gondolva arra - hogy ebben az álláspont jukbnn esetleg pedagógusjelöltek tizei és százai fogják követni őket »Gyakorló iskolai nevelőink általában nagy többségükben nem haladnák együtt 1 korszerű irodalomzaal^üokan nem olvassák a 1 ed&gógiai üzemiét és a Köznevelést sem-tehát azokat a legáltalánosabb f0lyóiratokatpamik nélkül pedagógusnak lenni lehetetlenség«* tanszéki jelentésekből több helyen szintén kiderül,hogy fogyatékosságok naitatkozn&k mind a surxizmas-leninizmn®,mind # szak tárgyak, mind a pedagógia ismeretében« Egészen komoly példáját mutatok & januári fcsnári vizsga annak,hogy milyen gyenge felkészültségű némely gyakorló iskolai nevelő'a pedug;gi- ;b 1#Ebből■azonban ezek a gyakorló iskolai nevelők nem azt a következte— tést vonták le-hogy meg kell tárulni a pedagógiát,hinnem egészen másfél® köve tkoz tétéi eKefe»XJjrg és újra lékeli azonban szögezni,hogy egyetlen gyakorló iskolai nevelőnék sincs joga ahhoz,hogy néhány tapasztalati,ismeretre ta&taaszkodják,nincs semmi joga ahhoz,hogy azt képzelj®* a neve— léshez elég a türelem és bizonyos gyakorist,ihanera ebedül csak úgy go»- dolhatja a dolgot,ahogy az Sztálin szánunkra tsnitjaihogy élenjár© elmélet nélkül nincs nincs élenjáró gyakorlat«