Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1951-1952

1952. február 27., nevelőtestületi értekezlet - Napirend: - I. Bejelentések a munkaterv teljesítésével, a Módszertani Bizottság munkájával, a felemelt ösztöndíjak kérdésről, az új főiskolai szakcsoportosításával és az egyes tárgyak tematikáinak felülbírálásával kapcsolatban. - II. A hallgatók folyamatos munkájának ellenőrzése. - III. A Főiskola és a gyakorlóiskola kapcsolata.

réssót tartalmazzafitt elárulják a hallgatók,hogy az elméletet mennyire sajátították el.Ismeretlen oldatokat kall mégha táró zni ok, azt versenyszerük végzik.uyakorlati jegyzeteiket Is ellenőrzik*

Márk Bertalan«! szakérettségis hallgatók megsegítése érdekében egyéni konzultációt la kell tartani,nemcsak csoportosat.Az egyes tanszékeken belül határozzák el az előadók,hogy milyen formában nyújtanak segítséget,irányítást a szakórettségizetteknek.jró volna ebben a félévben is felújítani az elmúlt félévben már bevált módszert,hogy a szakérettségizetteket a tanszékek között felosztották patronálásra és ezeknek tanulmányi eredményeiért az egyss tanszékek felelősek«!, tanárok tanrenden kívül, délutáni órákra beillesztenek pótló és egyéb órákat a hallgatóknak, ezt nem közük a tanulmányi Osztállyal,az ilyen 6ervszerütl«ttül beállított óra felborítja a hallgatók munkabeosztását,egyéb elfoglaltságukat«

Az I.félév tapasztalatai szerint a természetrajz szakos mutatkoznak a legnagyobb nehézségek«JEzért a II.félév

..... * tanuljanak komolyan,rendsze. _;t as óráról órára való ké- 5 er epe van az eredményesség szempont jából, mint az

__ __________„__ . j*gyaknál«B nélkül nen érhetnek el eredményt «Az ut

olsó pillanatban nem pótolhatnak be mindent«A hillgatók egyrészét sikerült erről meggyőzni,« laza munkai egye lmü hallgatók nagy részénél azonban a meggyőzés eszközei nen vezetnek eredményreszeket csak alkotó számonkéréssel, óráról-órér történő feleltetéssel lehet munkára szoritani.Kzt ugyan esetelg egyes kartársak "középiskolás" jellegűnek minősítenék,azonban a legkisebb ellenállás irányát kér eső, hanyag hallgatókkal szemben csak ez-vezet eredményre. . ”

Magv Ferenc» A havonkénti beszámoló megtartása nen vált be,2 havonként eredményesebb a számonkérés«A hallgatók házi feladatot kapnak hetenként, amely nemcsak a szakmai tudásukat erősíti,hanem a szovjet szakirodalmat is megismerik és egyes leiró részek által szakmai stílusukat is fejlesztik.Komoly szakmai fejlődés osak elmélyedő szakmai munka során fejlőd» hét ki.Az elméleti részt a gyakorlattal kapcsolják.'

Wéber Mihályi Az állattani tanszéknek objektiv okai vannak,hogy á számonkérésrenem marad mindig idő.Az órák alatt irányítja a hallgatókat, hogy a jegyzetaket miképpen készítsék el.Belátja,hogy szükség vak az előző órák anyagának vázlatszerű visszakérdezésére,ezért ezentúl számonkári az anyagot .Szén a tanszéken a számonkérés zöme a gyakorlatok alkalmával történlk.?ontos volna a hallgatók egyéni gyakorlása,azonban ez hely hiányában nem lehetséges,az előadótermük idegen szakos hallgatókkal van te- igy nincs munkahelyük az órákon kivüli időben«

le,s igy nincs munkahelyük az oraicon jcivuu íaooen«

Ismétlő tanulóköröket s tansegédszemélyzet hiányában beállítani nem nak.ez igen hiányzik«! hallgatók visszaesését tanúim nyákban nem tataija,a gyakorlatvezető feljegyzi a feleleteket«

tud» tapaszkérdéseket tesznek,kiegészítik jegyzeteiket« A testnevelési tanszék a

hallgatók

hallgatókat felosztotta csoportokra és az előadók egy-egy „csoport ügyes-bajos dolgát,szakmai irányítását vállalták«?

Csukás István főlsk«lgazgató válaszol a hozzászólásokra« ’

Dombi Béla felét A pedagógiai tanszék és a Tanulmányi Osztály együttesen dolgozzon ki néhány pontból álló tervezetet,arai lefekteti és szabályozna a hallgatók gyakorló Iskolában tölthető idejét,a gyák.isk.hevelő beírja a hallgatók ellenőrző füze tóbe, hogy meddig voltak a gyakorló iskolába**

A mód,ahogy Dombi elvtárs s hiányzó hallgatóknak segítséget nyújt tanulmányaik hiányosságainak bepótlására,helyes .Ezt a módszert a Tanulmányi Osztály és a DISz szervezet népszerűsítse«'

^¥3 ijsöü8bsa:i^ií?»aiis^«i*íflisssaE mmüt