Erzsébet Tudományegyetem Bölcsészet- és Nyelvtudományi Kara - ülések, 1929-19230

1930. február 13., 1929/30 tanév negyedik rendes ülése

A Kar tagjai ezután sorban bejelentették szükségleteiket, amely a legtöbb tanszéknél csak ogy, illetve két kétablakos tanaim, szobára és egy nagyobb intézeti helyiségre /krb. 6j(8 / szorítkozott, s csak a Pedagógiai-és Földrajzi-Intézetnek voltak ezek mellett még más helyiségekre szükségük. A tanszékek szükségleteihez járulnak még a dékáni iroda, a tanárképző-intézet és a tanárvizsgáló bizottság helyiségei •

Ezután hosszú vita indult meg a város által ajánlott megoldás felett, s énre k eredményekép a Kér állásfoglalása a következőkben foglalható össze: A Kar mindenféle tekintetben helyesebbnek tartaná, ha a jogi- és bölcsészeti karok sz ámára épülne uj épület. Először is a rendelkezésre álló összeg oly csekély, hogy az a különleges épikezést és berendezést igénylő orvosi intézetek megépítésére és berendezésére semmiép sem elégséges, pedig azokban még a mi természettudományi intézeteinknek is helyet kell kapniok. Ezzel szemben a jogi-és bölcsészetkari épület vagy pavillonok megépítése semmi külön "költséget nem igényel, mert itt csak kisebb és nagyobb termekről és szobákról van szó. Ami pedig e kérdésnek az új központi épülettel való összekapcsolását és komplikálását illeti, a Kar rámutat arra, hogy olyan nagyszabású központi épületre, mint amilyen pl. Debrecenben készül, nincs okvetlen szükség, s ha a jogi és bölcsészeti karok már elhelyezést nyernek a fenti módon, akkor a majdan épülő központi épületben a rectori és dékáni hivatalok, a quaestura és a diszterem foglalnak majd helyet. Tekintve azt,