Erzsébet Tudományegyetem Bölcsészet- és Nyelvtudományi Kara - ülések, 1929-19230

1930. február 13., 1929/30 tanév negyedik rendes ülése

55 bátlan, de alapjában véve komoly törek­vést eláruló, szorgalmas munka eredmé­nyének tekinthető. Jíindenesetre nem akar kompilator lenni, hanem szorgalmasan be­járja területét, megfigyeléseket gyűjt, s igy maradandó, értékes adatokat szerez. Munkája nem felel meg teljesen ás minden­ben a szigorú kritika követeléseinek,mert mélyebb kutatásra való tehetségét csapon­gó és kalandozó természete nem engedi min­dig érvényesülni. Ezért szétterülő, sok­szor felületes lesz. Lelkesedése tárgya iránt azonban kritikánkat kissé mindig le­­tompitja. Az utolsó időben fáradhatatla­nul gyűjti az adatokat a pannonföldi né­met gyarmatosfalvak településiöldrajzához . Tóth Ferenc tudományos irodalmi működése egészében talán nem olyan érté­kes, hogy a szigorlati szabályzat 6.^-ának megszokott értelmezése alapján szigorlatra bocsátását ajánlhatnám, de egybevetve egyé­niségével, életkörülményeivel és törekvé- v seivel azzá lesz. Ez az ember sokat küz­dött, sokat szenvedett, sokat dolgozott, s akár hova állítóuta a sors, mindig jól, minden feljebbvalója és vizsgálója azt ál­lítja, hogy kötelességének és a várakozá­soknak becsületesen megfelelt. Lelkes, jó tanár, mindenre vállalkozó ideálista és bizonyosan nem i-s tehetségtelen. Tiszta igazságokat kereső lelkületű, amilyent csak minél többet kívánhatunk hazánknak. Ha mérlegre rakjuk azokkal a hallgatóink­kal, akik alatin isKoiáo az előírások sze­rint jelesen elvégezvén jöttek egyete­münkre, Tóth Ferencnek könnyű dolga lenne magát súlyosnak mutatnia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom