1848-1849 Képviselőházi Jegyzőkönyv 1. • 1848-ik év Julius 2-ikán Pesten egybegyült Nemzeti Képviselők Háza üléseinek jegyzőkönyve / [Pest] / [s.a.] / [1849]
1848 / 62. ülés
87 September 18-án tartott LXII-ik ülés jegyzőkönyve. Elnök: Pázmándi Dénes; jegyző: Ludvigli János. 433) Szóba hozatván a magyar nemzethez intézendő proclamatio elkéste, gyors -t8 szerkesztendése s millióm példányokban! szétküldetendése az ország minden ajkú lairf kosainak felvilágosítása és az önfentartás és honvédelem kötelességének teljesítése *LV v végett inditványoztatott, hogy ez által a haderő kiállítása körül működendő bizto/ >a soknak és törvényhatóságoknak eljárása előmozdítva legyen. / Több tagból álló küldöttség a proclamatiót olly gyorsan, a mint kívántatik, nem fogalmazhatván, a képviselöház a nemzethez szóló proclamatio elkészítésére Kossuth Lajos képviselőt felhívni kívánja, s e kívánságát Kossuth Lajosnak az elnök által kijelentetni határozza. 434) Az állandó igazoló választmány Szidor Ferencz Nyitra megyének galgóczi v választó kerülete részéről megválasztott képviselő ellen a válaszláp megsemmisítése v végett benyújtott s a képviselöház által vizsgálatra utasított folyamodás érdemében >t tett vizsgálatról beadott biztosi jelentés következtében véleményét előterjesztvén, A képviselöház Szidor Ferencz elválasztalását a választmányi véleményhez képest, a választás előtt történt megtámadási kísérletek, a választás folyama alatt az ellenpárt eliizetése s megsebesitése, a választók megvesztegetése, s több helységeknek tömegbeni szavaztatása miatt érvénytelennek kijelentvén, új választást ren^°I Szidor Ferenczet 95 fi. 40krban megállapított vizsgálati költségben elmarasztottn k nyilatkoztatja. 435) Aidinger Pál pécsvárosi képviselőnek otthonléte az ellenség bcüiese és a az ujonczozás miatt szükségeltetvén, — üedinszKy József nagylak-kerületi képviselő a ministerium által ujoncz-toborzás öés kiállítás előmozdítása végett Csanád megyébe biztosul lévén kikiildve,— Mysz Károly brassóvidéki követ családjának az epemirigybeni kihalta miatt elt>J távozhatási szabadságért esedezvén — Az eltávozásrai engedély megadatott. 436) Az urbériségi kármentesítésről szóló törvényjavaslat felett a tárgyalás . ^ olfolytattatván, A 2. §. a) betűnél azon kérdés támadván, melly időtől fogva köteleztessék az állodalom az 1848—ik év előtt kötött úrbéri örökváltsági szerződésekre nézve a magokat megváltott községek vagy egyes úrbéresek kármentesítését eszközölni és a megváltott urbériségeken fekvő adósságokat a kárpótlás öszvegéig átvenni ? Első kérdésül az urbér behozatalának időszaka vétetett, de ezen leghosszabb időszak szavazattöbbségre nem találván, Második időszakul az idömulási 32 év kérdésbe felvétetett úgy, hogy 1848-ik évtől 32 évre visszamenvén, az örökváltsági szerződéseket kötött községeknek megváltott urbériségei státusadóssággá az 1816. esztendőtől óta átváltoztatnának. Azonban ezen indítványozott időszakra sem lévén többség: — A harmadik kérdésbe kezdő időszaknak az 1833—ki január 1 — je felvétetett, melly szótöbbséggel elfogadtatván, azon községek, mellyek magokat az 1833—ki január 1-jétöl óta megváltották, szintén státuskötelezvényekben nyerendik kármentesítésüket. De minthogy e kármentesítésnek kettős alapja van, t. i. az evaluationalis becsár és a váltság szerzödvényi öszveg, a ministerium a kármentesítésnek milly alapon leendő eszközlése iránt ezen országgyűlés legközelebbi folyama alatt törvényjavasla tol teend.— Ennek következtében a 2. §. a) pontja után ezen uj pont igtaltatik. „b) magános egyesség utján 1833-ik évi január 1-sö napjától fogva akár egész községek, akár egyes lakosok által megváltott urbériségeken fekvő adósságokat a kármentesítés öszvegéig szinte az állomány veszi át, vagy ha a megváltott urbéri-22*
