1848-1849 Irományok • [Az 1848. évi julius hó 2-ára összehivott országgyűlés irományai] / [Pest] / [Landerer és Heckenast] / [1848-1849]
1848 / 1. szám
meddig egyenlő számban vannak, a bizottmány! jelenté« * * mellett és ellen szólók felváltva juttatnak szóhoz. 43. A 41—ik és 45-ik czikkben említett esetek kivé- * telével a tárgy alapelvéhez és lényegéhez egyszernél több- - szőr szólani nem lehet. 44. A feljegyeztetés az elnök által e végre megbízott J jegyzőnél történik, ki a szónokokat sor szerint felszólítja. 45. A ministerek, vagy az illető tárgyra általok a < háznak eleve bejelentett, megbízottak, tárgyalás közben i bármikor kérhetnek szót. 46. Szót kérhetnek bármikor azok is : 1-ör kik napi i rendet indítványozni, 2-ornetaláni személyes megtámadásra i válaszolni, vagy 3-or a házi rendre hivatkozni akarnak. 47. Az indítványozónak mindig jogában áll indítványát visszavonni; ha azonban más valaki azt magáévá teszi, a tárgyalás tovább foly. 48. Beszédet írásból olvasni tilos. 49. Az indítványozón és bizottmányi előadón kívül a tagok saját helyeikről is szólhatnak. 50. Az ülés mindig az előbbi ülés jegyzőkönyvének felolvasásával veszi kezdetét. 51. A jegyzőkönyvben foglaltatni kell : 1-ör a szavazás alá kerüli kérdéseknek szó szerinti szerkezetben, 2-or a szavazás eredményének, 3-or a szavazás nélkül hozott s az illető indítványt elfogadó határozatoknak. 52. Ha a jegyzőkönyv szerkezete ellen olly kifogás tétetik, mellyet az illető jegyző el nem oszlathat, az elnök megkérdi a házat; és ha a többség a kifogást alaposnak találja, a jegyzőkönyv még azon ülés alatt újra szerkesztetik. 53. A jegyzőkönyv az elnök és a szerkesztő jegyző aláírásával hitelesíttetik. 54. A jegyzőkönyv hitelesítése után az elnök vagy a jegyzők egyike a közelebbi ülés óta benyújtott kérvényeket kivonatban előterjeszti. Ezután a beérkezett jelentésekről? s kivéve a névteleneket,minden más iratokról tétetik a háznak jelentés. 55. Napirenden kívüli tárgyról a ház engedelme nélkül senki sem szólhat. 56. A módositványokat az elnöknek írásban kell benyújtani. Ha uj indítvány adatik elő, az eredeti indítvány iránti tárgyalás és szavazás előre bocsáttatik; ezután az uj indítványnak elsősége van az elesett első indítvány módosítása felelt. 57. A szólót beszédében megszakasztani nem szabad. 58. Egyedül az elnöknek van joga aszólót. még pedig beszéde megszakasztásával is, rendre utasítani, s ha a rendre utasítás azonegy előadásban már két ízben megtörtént, a szónok előadván mentségét, a ház, az elnök kérdésére, a fenforgó tárgyban elvonhatja tőle a szót, s a körülményekhez képest jegyzőkönyvi megrovást is határozhat. 59. A ház a tárgyalást bezártnak nyilváníthatja, ha ezt az elnök vagy tiz tag indítványozza. 60. Ezen esetben a tárgyalás bezárása mellett és ellen csak egy tag emelhet szót mindkét részről külön. 61. A tanácskozás bezárása után az elnök felteszi a i kérdést szavazásra. A kérdés feltevése iránt uj tanácskozást kezdhetni, meliy felett a szavazás megkezdése előtt a ház határozni fog. — 62. Ha a szavazásra feltett kérdés, czikk avagy indítvány több részből áll, szétosztását lehet kívánni. 63. A szavazás megkezdése előtt a kérdést, czikket j
