1848-1849 Irományok • [Az 1848. évi julius hó 2-ára összehivott országgyűlés irományai] / [Pest] / [Landerer és Heckenast] / [1848-1849]

1848 / 1. szám

len választás érvénye felett, ha az kétségbe

vonatott, a ház határoz. Ha szükségét látja, a választás irán1 vizsgálatot is rendr’het, s az érdeklett tagnak tanácskozási jogát addig is felfüggesztheti. Szavazásra kerülvén a sor, az elnök felszólítja először azokat, kik az osztály előadó jelentése mellett vannak, hogy álljanak fel; azután pedig azokat, kik ellene vannak.felség esetében a kísérlet ismételtetik. Ha a többség ekkor sem volna világos, a már igazolt és még ezentúl igazolandó tagok névsor szerint egyaránt felszólitlatnak, s golyózás utján történik meg a szavazás.

14. Az igazolás elölegesen megtörténvén, az országgyűlés megnyitásától számítva még tizenöt napig elfogadtatik panasz a választások ellen.

11-dik szakasz.

A ház alakulásáról.

15. Midőn a ház általi érvényesítés nyomán az elnök már 226 tagot nyilatkoztatott ki törvényesen választott képviselőnek, s kifogástalan választásuk iránt előadandó jelentés többé nincs, a ház igazolt tagjai a hivatalnokok választásához fognak.

16. Először az elnökre történik szavazás ekkép : A jegyzők egyike betűrend szerint felolvasván az igazolt tagok neveit, ezek egyenként megjelennek, és a korelnök előtt kitett ládába teszik czéduláikat. Az első felolvasás alkalmával jelen nem voltak nevei, szavazataik beadhatása tekintetéből, végül még egyszer felojvastatn ik, s ekk ira iwirelnok felügyelete a iáit « jegyzik a gyűlés színe előtt összeszámítják, a szavazatokat, s a korelnök kimondja az eredményt.

17. Ha általános iöbftség nincsen, a szavazás azon két tag felett ismételtetik, kik mellett aránylag legtöbb szavazat nyilatkozott.

18. Ezután az előbbi módon egymás után két alelnök, s egyszerre hat jegyző választatik.

19. Ekkor az elválasztott hivatalnokok helyeiket elfoglalván, az elnök kinyilatkoztatja, hogy a ház alakulva van.

20. Az elnök, alelnökök és jegyzők nevei hivatalos tudomás végett a ministerium által a királynak följelentetnek.

Ill-dik szakasz.

A tanácskozási rendről.

21. A tanácskozás előkészítése végett a ház, az elnök és alelnökök kivételével, sorshúzás utján minden ülésfolyamra kilencz osztályra osztatik fel.

22. Mindenik osztály általános szótöbbséggel elnököt és jegyzőt választ magának.

23. A törvényjavaslatok kiadatván az osztályoknak, ezek tárgyalás alá veszik, s mihelyt a tárgyat elegendően kimeritetlnek vélik, általános szótöbbséggel előadót választva, ezt a ház elnökének bejelentik.

24. Ha a bejelentés öt osztály részéről már megtörtént, a ház elnöke központi bizottmányba hívja össze az előadókat, s erről a hátramaradt osztályok értesittetnek.